Az Építőmérnök Kari Matematika Szigorlatok rendjéről

Hogy a matematika szigorlatokat igazságosabbá és mindannyiunk számára a követelményeket egyértelművé tegyük, az Építőmérnök Kari matematika szigorlatok rendjét az 1999/00/2 félévtől kezdődően az alábbiak szerint módosítottuk.

Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a B1, B2 és B3 tárgyakat együttesen analízisként a B4 tárgyat pedig val. szám. -ként. Fogjuk emlegetni.

A szigorlat egy írásbeli beugróból és egy részből áll.

A szigorlat írásbeli része: A szigorlat egy 45 perces beugróval kezdődik. Ez két-két feladatot tartalmaz mind az analízis mind a val. Szám. Részekből. Ezek a feladatok kivétel nélkül nagyon könnyűek, kell legyenek. A legfontosabb témákból a legegyszerűbb feladatok, amelyek NEM tartalmaznak sok számolást. Teljesen világosan megmondjuk a hallgatóknak mely témákból számíthatnak beugró feladatokra és adunk is néhány minta beugrót. A beugró sikeres, akkor és csak akkor, ha a hallgató legalább egy analízis ÉS legalább egy val. Szám feladatra tökéletes megoldást adott. A sikertelen beugrót írt hallgató a szigorlaton megbukott. A sikeres beugróval rendelkező hallgató a szigorlat szóbeli részén vesz részt. Ezen hallgató vizsgajegyét a beugró továbbiakban nem befolyásolja. Mindegy tehát, hogy 4, 3 vagy 1 analízis és egy val. szám. feladatra adott-e tökéletes megoldást.

A szigorlat szóbeli részének előkészítése: A vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább egy hónappal a hallgatók mind analízisből mind val. szám-ból kapnak egy-egy négy részből álló tétel jegyzéket. Ezen analízis és val. szám. tétel jegyzékek első részei kettesszintű, a második részei hármas szintű a harmadik részei négyes szintű és a negyedik részei ötös szintű feladatokat tartalmaznak. Ezen tételjegyzékek tételei egyenként kis tananyagot fognak le.

A szigorlat szóbeli része: A szóbeli jegyeket analízisből és val. szám-ból külön-külön kapják a hallgatók a következő módon:

A hallgatók egyik fele először a val. szám. Részből a másik fele először az analízis résszel kezdi. Ha egy hallgató az analízis résszel, először a kettesért kap kérdéseket a tételjegyzék analízis részénél első, a kettesszintű kérdéseket tartalmazó részéből (ha csak nem egy már sikeres vizsga után jön vissza javítani). Ez után a hallgató elegendő időt kap arra, hogy a feleletre felkészüljön. Mikor kész van, jelzi a vizsgáztatójának, hogy elkészült. A vizsgáztató odamegy hozzá és megnézi mit csinált. Belekérdez abba, amit a diák a felkészülés közben leírt és ha valami rosszat talál, a diákkal közli, hogy hol a hiba. A diák megpróbálja kijavítani a hibáját. Erre is elegendő ideje. Ezek után, ha a válasza nem tökéletes a hallgató a szigorlaton megbukott. Ha a hallgató minden kettesszintű kérdésre tökéletesen felelt befejezheti a szigorlat analízis részét kettes jeggyel, de ha akarja, mehet tovább a jobb jegyért. Ez utóbbi esetben kap hármas szintű kérdéseket a tételjegyzékből. Ezek elbírálása a fentiekhez hasonló a következő megjegyzéssel:

· Ha a hallgató a hármas szintű kérdéseket tökéletesen tudta, ha akar, kaphat egy négyes szintű kérdést (ha kér) vagy hármassal befejezi a szigorlat analízis részét.

· Ha a hallgató hibázott és tudatlansága bizonyossá vált olyan dologban, ami a kettesszintű kérdések között szerepel a hallgató, megbukik a szigorlaton.

· Minden más esetben a hallgató kettest kap a szigorlat analízis részére.

Az analízis részből a kettesért 3, a hármasért 2 a négyesért és az ötösért 1-1 kérdést kap a szigorlatozó. A val. szám. részből a kettesért 2, a hármasért, a négyesért és az ötösért pedig további 1-1 kérdést kap a hallgató.

A fenti rendszer szerint kialakul, hogy mi a hallgató jegye a szigorlat analízis részéből. Nevezzük ezt A-nak. Ezután a hallgató hasonló szabályok alatt felel a szigorlat val. szám. részéből és kap egy jegyet, amit nevezzünk V-nek. Ha ezen A és V számok bármelyike is egyes a hallgató a szigorlaton megbukott. Ha mind az A mind a V legalább kettes, akkor a hallgató szigorlati jegyét a (2A+V)/3

formulával határozzuk meg. Ha ez a formula 1/3-ra végződik akkor lefelé, ha pedig 2/3-ra végződik, akkor felfelé kerekítünk.