BME ALKALMAZOTT MATEMATIKA MESTERSZAK (MSc)
Sztochasztika szakirány tárgyainak tárgyleírása
Jelölés: Az egyes tárgyak
leírásában megjelentetett e/g/l/t/k jelölés feloldása
e = előadások heti óraszáma,
g = gyakorlatok heti óraszáma,
l = laboratóriumi foglalkozások
heti óraszáma,
t = teljesítés módja = v(izsga) vagy f(élévközi jegy),
k = kreditszám.
Többváltozós statisztika 3/0/1/v/5
Tárgyfelelős: Bolla Marianna
További oktatók: Sándor Csaba
Többdimenziós Centrális Határeloszlás Tétel és
alkalmazásai. A statisztikában használt véletlen mátrixok (Wishart-,
Wigner-mátrixok) sűrűsége, spektruma és aszimptotikus eloszlása. Sajátértékekre
és szinguláris értékekre vonatkozó szeparációs tételek alkalmazása a
főkomponens-, faktor-, kanonikus korreláció- és korrespondanciaanalízisben.
Faktoranalízis, mint alacsony rangú reprezentáció, reprezentáció és metrikus
klaszterező eljárások kapcsolata. Klasszifikációs módszerek: diszkriminanciaanalízis, hierarchikus, k-közép
és gráfelméleti módszerek a klaszteranalízisben. Gráfok spektruma és becsülhető
paraméterfüggvényei.
Algoritmikus modellek, tanulóalgoritmusok. EM-, ACE-algoritmus, Kaplan–Meier-becslések.
Újramintavételezési eljárások: bootstrap és
jackknife. Adatbányászati alkalmazások, randomizált módszerek nagyméretű problémákra. A
többváltozós statisztikai módszerek használatának és angol nevezéktanának
elsajátítása egy programcsomag segítségével (SPSS vagy S+), output eredmények alkalmazásorientált elemzése.
Irodalom:
Bolla, M., Krámli, A.: Theory of statistical
inference (in Hungarian), Typotex, Budapest,
2005
Mardia, K. V:, Kent, J. T., Bibby, J. M.: Multivariate Analysis, Academic Press, Elsevier Science,
1979, 2003
Nemparaméteres statisztika 2/0/0/v/3
Tárgyfelelős: Györfi László
További oktatók: Bolla Marianna
Sűrűségfüggvény-becslés:
Eloszlásbecslés, L1 hiba. Hisztogram. Magfüggvényes becslés.
Regressziófüggvény-becslés.:
Négyzetes hiba. Regressziófüggvény. Partíciós, magfüggvényes, legközlebbi
szomszéd becslés. Empirikus hibaminimalizálás.
Alakfelismerés: Hivavalószínűség.
Bayes döntés. Partíciós, magfüggvényes, legközelebbi szomszéd módszer.
Empirikus hibaminimalizálás.
Portfólió-stratégiák:
Log-optimalitás, empirikus portfólió-stratégiák. Tranzakciós költség.
Irodalom:
L. Devroye, L.
Györfi: (1985) Nonparametric Density Estimation: the, Wiley. Russian translation: Mir, 1988
L. Devroye, L. Györfi, G. Lugosi: (1996) Probabilistc Theory of Pattern Recognition, Springer, New
York
L. Györfi, M. Kohler, A. Krzyzak, H. Walk: (2002) A Distribution-Free Theory of Nonparametric Regression, Springer, New York
Statisztikai programcsomagok 2 0/0/2/f/2
Tárgyfelelős: Sándor Csaba
További oktatók: Bolla Marianna, Vetier
András
A kurzus célja a statisztika modern számítógépes
eszközeinek áttekintése a szükséges elméleti háttér ismertetésével.
1. SPSS használata programmódban. Felhasználói
programrészletek írása. A programok outputjainak értelmezése (az ott fellépő
statisztikák jelentése és angol elnevezése) és ennek megfelelően a paraméterek
beállítása.
2. S+ és
R programcsomag használata és az SPSS-ben nem
található új algoritmikus modellek áttekintése (bootstrap,
jackknife, ACE).
3. Konkrét alkalmazás: Egy konkrét adatrendszer
részletes elemzése S+-ban.
Irodalom:
K. V. Mardia, J. T. Kent, M. Bibby:
Többváltozós analízis, angolul, Academic Press, New
York, 1979
Ketskeméty, L., Izsó, L., Bevezetés az SPSS
programrendszerbe, ELTE Kiadó, Budapest, 2005
S+ vagy R Felhasználói útmutató (a programcsomaggal együtt letölthető)
Markov-folyamatok és martingálok 3/1/0/v/5
Tárgyfelelős: Balázs Márton
További oktatók: Fritz József, Tóth Bálint
1. Martingálok:
Ismétlés (Feltételes várható érték és toronyszabály,
valószínűségi konvergenciatípusok és kapcsolataik, martingálok, megállított martingálok,
Doob dekompozíció,
kvadratikus variáció, maximál-egyenlőtlenségek, martingál
konvergencia tételek, opcionális megállítás tétel, lokális martingálok.).
Martingálok konvergenciahalmazai,
a négyzetesen integrálható eset. Alkalmazások (pl. Gambler's
ruin, urnamodellek, szerencsejáték, Wald-azonosságok, exponenciális martingál).
Martingál CHT, alkalmazások. Höffding–Azuma egyenlőtlenség és alkalmazásai (pl. utazó ügynök
probléma)
2. Markov láncok:
Ismétlés (definíciók, állapotok osztályozása,
stacionárius eloszlás, reverzibilitás, tranziencia-(null-)rekurrencia). Elnyelési
valószínűségek. Martingálok alkalmazásai, Markov-lánc CHT. Markov-láncok és
dinamikai rendszerek; ergodtételek Markov-láncokra. Bolyongások és elektromos áramkörök.
3. Felújítási folyamatok:
Laplace transzformált, konvolúció.
Felújítási folyamat, felújítási egyenlet. Felújítási tételek, regeneratív
folyamatok. Stacionárius felújítás, felújítási paradoxon. Sorbanállási
alkalmazások
4. Pontfolyamatok:
Pontfolyamatok definíciója. Poisson pontfolyamat egy
és több dimenzióban. Poisson folyamat transzformációi (jelölés és ritkítás,
transzformálás függvénnyel, alkalmazások). Poisson pontfolyamatból
származtatott pontfolyamatok
5. Diszkrét állapotterű Markov-folyamatok:
Ismétlés (generátor, kapcsolat Markov-láncokkal,
Kolmogorov előre és hátra egyenlet, állapotok
osztályozása, tranziencia-(null-)rekurrencia, stacionárius eloszlás). Reverzibilitás, MCMC. Abszorbciós valószínűségek és elérési idők. Martingálok alkalmazásai (pl. ugró folyamatok
kompenzátora). Markov-folyamatok és dinamikai
rendszerek; ergodtételek Markov-folyamatokra.
Lokálisan diszkrét állapotterű Markov-folyamatok:
generátor tesztfüggvényeken
Irodalom:
Karlin, S.; Taylor, H. M.: Sztochasztikus folyamatok. Gondolat Kiadó, 1985 Budapest
Lindvall, T.: Lectures on the Coupling Method. Dover Publications, Inc., Mineola, NY, 2002.
Norris, J. R.: Markov chains. Cambridge University Press, Cambridge, 1998.
Resnick, S.: Adventures in Stochastic Processes. Birkhäuser Boston, 1992.
Rosenblatt, M.: Markov processes. Structure and Asymptotic Behavior. Springer-Verlag, New York-Heidelberg, 1971.
Williams, D.: Probability with Martingales. Cambridge University Press, 1991.
Sztochasztikus differenciálegyenletek 3/1/0/v/5
Tárgyfelelős: Székely
Balázs
További oktatók: Fritz Jószef, Szabados Tamás, Tóth Bálint
Bevezetés, ismétlés: Ito-integrál Wiener-folyamat szerint, integrálás folytonos martingál szerint, többdimenziós sztochasztikus integrál.
Lokális idő: Egydimenziós
bolyongás lokális ideje, inverz lokális idő, diszkrét Ray–Knight-tétel. Egydimenziós Brown-mozgás
lokális ideje és a folytonos Ray–Knight-tétel. Tanaka-formula
és alkalmazásai. Szkorohod-tükrözés, tükrözött
Brown-mozgás, P. Lévy egy tétele.
Sztochasztikus
differenciálegyenletek: A diffúziós alappéldák (Ornstein–Uhlenbeck, Bessel,
Bessel-squared, exponenciális Brown) SDE-i. Transzformált diffúzió SDE-je.
Gyenge és erős megoldások, létezés, egyértelműség, nem-egyértelműség.
Peremfeltételek és az infinitezimális generátor pontos értelmezése.
Sztochasztikus differenciálegyenletek alkalmazásai fizikában, populáció
dinamikában, gazdaságtudományban.
Diffúziók: Alappéldák: Ornstein–Uhlenbeck-, Bessel-, Bessel-squared-folyamatok, geometriai Brown-mozgás. Diffúziók mint sztochaszikus
integrálok és mint Markov-folyamatok. Infinitezimális
generátor, sztochasztikus félcsoport. A martingál-probléma. Kapcsolat parabolikus és elliptikus
parciális differenciálegyenletekkel. Feynman–Kac-formula.
Idő-csere és Cameron–Martin–Girszanov-formula.
Egydimenziós diffúziók
sajátosságai: Skála-függvény és sebesség-mérték. Peremfeltételek egy pontban.
Idő-megfordítás. Alkalmazások konkrét folyamatokra.
Speciális kiegészítő
fejezetek: Brownian excursion, kétdimenziós
Brown-mozgás, SLE, Markov-folyamatok additív funkcionáljai.
Irodalom:
K.L. Chung, R. Williams: Introduction
to stochastic
integration. Second edition. Birkauser,
1989
N. Ikeda, S. Watanabe: Stochastic
differential equations and diffusion processes. Second
edition.
K. Ito, H.P.
McKean: Diffusion processes and their sample paths. Springer, 1965
J. Jacod, S.N. Shiryaev:
Limit theorems for stochastic processes.
Springer, 1987
S. Karlin, H.M. Taylor: A second course in stochastic processes. Academic, 1981
D. Revuz, M. Yor: Continuous martingales and Brownian motion.
Third edition. Springer, 1999
válogatott cikkek, előadó jegyzetei
Pénzügyi folyamatok 2/0/0/f/3
Tárgyfelelős: Székely Balázs
További oktatók: Fritz Jószef
Diszkrét modellek: optimális parkolás, stratégia kedvező és kedvezőtlen helyzetben.
Önfinanszírozó stratégiák, arbitrázsmentes piacok, teljesség.
Amerikai, európai, ázsiai opciók. Ismétlés: bináris modell, martingál
módszer. Diszkrét modellben nem teljes piac árazása.
Black és Scholes elmélete: martingál mérték, Itô-féle
reprezentációs tétel. Black-Scholes modell
alkalmazásai, megengedett stratégiák.
Tőkeárazási modellek (CAPM). Portfóliók fajtái, értékpapírpiaci egyenes, tőkepiaci egyenes, piaci
egyensúly, tőkepiaci egyensúly.
Opciók árazása GARCH modellekkel.
Optimális befektetések problémája.
Extrémérték elmélet, maximumok eloszlása, rekordok
eloszlása.
Irodalom:
J.
Michael Steele, Stochastic
Calculus and Fiancial Applications, Springer, New York, 2001
Barry
C. Arnold, N. Balakrishnan, H. N. Nagaraja,
Records, John Wiley and Sons,
1998
Fritz
József: Pénzügyi matematika, kézirat
előadó jegyzetei,
cikkek
Határeloszlás- és nagy eltérés tételek 3/1/0/v/5
Tárgyfelelős: Tóth Bálint
További oktatók: Balázs Márton, Fritz József, Szász
Domokos
I. rész: Határeloszlás-tételek:
Valószínűségi mértékek és eloszlások gyenge konvergenciája Feszesség:
Helly-Prohorov-tétel. Határeloszlás-tételek puszta
kézzel: Tükrözési elv alkalmazása bolyongásra: Paul Lévy arcussinus
tételei, maximum, lokális idő és első elérések határeloszlása. Független és
azonos eloszlású valószínűségi változók maximumának határeloszlása, extremális eloszlások. Határeloszlás-tétel a szelvénygyüjtő (coupon collector) problémájára.
Határeloszlás-tétel bizonyítása momentum-módszerrel. Határeloszlás-tétel
bizonyítása karakterisztikus függvény módszerével. Lindeberg-tétel
alkalmazásai. Erdős–Kac-tétel: CHT a prímosztók
számára. Stabilis eloszlások.
Szimmetrikus stabilis eloszlások karakterisztikus függvényeinek jellemzése.
Konvergencia szimmetrikus stabilishoz. Alkalmazások. Általános (nem
szimmetrikus) stabilis eloszlás karakterisztikus függvényének jellemzése,
ferdeség. Határeloszlás-tétel nem szimmetrikus esetben.
Korlátlanul osztható eloszlások: Lévy–Hincsin-formula, Lévy-mérték. Poisson pont folyamatok és
kapcsolatuk korlátlanul osztható eloszlásokkal. Korlátlanul osztható eloszlások mint széria-sorozatok határeloszlása.
Alkalmazások.
Lévy-folyamatok – bevezetés: Lévy–Hincsin
formula és a folyamatok felbontása. Pozitív (növekvő, szubordinátor) és
korlátos változású Lévy-folyamatok. Stabilis folyamatok. Példák és alkalmazások.
II. rész: Nagy eltérés tételek:
Bevezetés: Ritka események és nagy eltérések, nagy
eltérés elv (LDP), nagy eltérések számolása puszta kézzel (Stirling-formulával).
Kombinatorikus módszerek: Típusok módszere, Szanov-tétel véges abc-re.
Nagy eltérés tételek véges dimenzióban:
Bernstein-egyenlőtlenség, Chernov-korlát. Cramer-tétel. Konvex analízis elemei, konvex konjugálás
véges dimenzióban, Cramer tétel R^d-ben.
Gartner–Ellis-tétel. Alkalmazások: nagy eltérés tételek bolyongásokra, véges
állapotterű Markov-láncok trajektóriájának
empirikus eloszlására, statisztikai alkalmazások.
Általános elmélet: Nagy eltérés elvek általában.
Kontrakciós elv és Varadhan-lemma. Nagy eltérések topologikus vektorterekben, függvényterekben, absztrakt
konvex analízis. Alkalmazások: Schilder-tétel, Gibbs feltételes
mérték és statisztikus fizika elemei.
Irodalom:
A. Dembo, O. Zeitouni: Large deviation techniques and application. Springer, 1998
R. Durrett: Probability: theory and examples. Second edition. Duxbury, 1996
B.V. Gnedenko, A.N. Kolmogorov: Független valószínűségi változók összegeinek
határeloszlásai
W. Feller: An introduction to probability theory and its applications. Vol.2. Wiley,
1970
D.W. Stroock: An introduction to the theory
of large deviations.
Springer, 1984
S.R.S. Varadhan:
Large deviations and applications. SIAM Publications,
1984
D. Williams: Probability with martingales. Cambridge
UP, 1990
Cikkek, előadók jegyzetei
Sztochasztikus modellek 2/0/0/f/2
Tárgyfelelős: Balázs Márton
További oktatók: Fritz József, Szász Domokos, Tóth
Bálint
Csatolásos módszerek (sztochasztikus dominancia, val.változók és folyamatok csatolásai, példák: átjárhatóság
duális gráffal, optimalizálási problémák, kombinatorikus valószínűségi
feladatok)
Perkoláció (definíciók, korrelációs egyenlőtlenségek, dualitás,
kontúr módszerek)
Erősen függő perkoláció:
Winkler perkoláció, kompatibilis 0-1 sorozatok
Statisztikus fizika alapjai (Gibbs
mérték, néhány alapmodell)
Kártyakeverések (teljesen kevert pakli, hányszor kell
egy paklit megkeverni?)
Véletlen gráfmodellek
(Erdős–Rényi, Barabási–Albert; alapjelenségek)
Bolyongások változatai: scenery
reconstruction, self-avoiding
és self-repelling bolyongás, loop-erased
bolyongás, bolyongás véletlen közegben
Sorbanállási modellek és azok alaptulajdonságai; stacionárius
eloszlás és reverzibilitás, Burke-tétel; sorbanállási rendszerek
Kölcsönható részecskerendszerek (simple
exclusion tóruszon és
végtelen rácson, egyensúlyi eloszlás, Palm-eloszlások, csatolások, egyéb
rendszerek)
Folytonos idejű Markov-folyamatok
grafikus konstrukciója (Yule modell, Hammersley folyamat, részecskerendszerek)
Önszervező kritikusság: homokszem-modellek
(konstrukció kérdései, a dinamika kommutatív tulajdonsága, egyensúly véges
térfogatban, korreláció hatványlecsengése)
Stacionárius folyamatok lineáris elmélete: erősen és
gyengén stacionárius folyamatok, spektrális tulajdonságok, autoregressziós
és mozgó átlag folyamatok. Idősorok elemzése, hosszúmemóriájú folyamatok.
Kockázati folyamatok modelljei.
Irodalom: (Válogatott fejezetek az alábbi – és további
-- művekből.)
Grimmett, G.: Percolation. Springer-Verlag, Berlin, 1999.
Liggett, T.: Interacting Particle Systems. Springer-Verlag, Berlin, 2005.
Lindvall, T.: Lectures on the Coupling Method. Dover Publications, Inc., Mineola, NY, 2002. Thorisson, H.: Coupling, Stationarity, and Regeneration. Springer-Verlag, New York, 2000.
Walrand, J.: An Introduction to Queueing Networks. Prentice Hall 1988
Werner, W.: Lectures on Two-dimensional Critical Percolation, http://arxiv.org/abs/0710.0856
Werner, W.: Random Planar Curves and Schramm–Loewner Evolutions, http://arxiv.org/abs/math/0303354
Zeitouni, O.: Lecture Notes on Random Walks in Random Environment, XXXI summer school in probability, St Flour, France, Volume 1837 of Springer's Lecture notes in Mathematics
Ergodelmélet és dinamikai rendszerek 2/0/0/f/2
Tárgyfelelős: Szász Domokos
További oktatók: Bálint Péter
Mértéktartó leképezések. Példák. Poincaré rekurrencia tétele. Ergodikus leképezések.
Példák. Stacionárius sorozatok mint dinamikai
rendszerek. Bernoulli sorozatok. Kinetikai és keverés. A tórusz
algebrai automorfizmusai. Keverésük feltétele. Hopf geometriai módszere. Invariáns mérték létezése: Krylov–Bogolyubov tétel. Markov-leképezések: invariáns sűrűség létezése. Kolmogorov–Arnold–Moser tétel. A homológikus
egyenlet. Az invariáns tórusz formális egyenletei.
Feladatok.
Irodalom:
D. Szász: Ergodelmélet és
dinamikai rendszerek, előadás-jegyzet: http://www.math.bme.hu/~szasz/
R. Mane: Ergodic Theory and Differentiable Dynamics. Springer, 1983
J. Moser: Lectures on Hamiltonian systems. Memoires of the American Mathematical Society.Vol.
81, 1968
Témalabor
1,2 0/0/4/f/4
+ 0/0/4/f/4
Tárgyfelelős: Lángné Lázi
Márta
A tárgy keretében a hallgató
külső témavezető által meghirdetett, alkalmazás orientált sztochasztikus
matematikát alkalmazó témán dolgozik, a témavezető irányításával. Minden félév
végén beszámolót készít a hallgató az eredményeiről, melyet előadás formájában
a társainak bemutat. A tárgy során begyakorolandó tevékenységek: irodalmazás,
modellezés, számítógéppel segített feladatmegoldás, matematikai
problémamegoldás.
Matematikai modellalkotás
szeminárium 1,2 2/0/0/f/1 +
2/0/0/f/1
Tárgyfelelős:
Szász Domokos
A szeminárium célja rendszeres fórumot biztosítani
alkalmazott matematikai eredmények, modellek és problémák bemutatására, és
ezzel elősegíteni
(i) a Matematika Intézeten belül és szélesebb körben
is, az alkalmazott matematikai ismeretek és kultúra elterjesztését;
(ii) fejleszteni egyfelől
a Matematika Intézet oktatói és diákjai, másfelől más intézmények, intézetek (a
BME több tanszékét, intézetét is ideértve), cégek, vállalatok matematika iránt
fogékony munkatársaival való kapcsolattartást, együttműködést.
A szemináriumra hétről hétre meghívunk egy-egy
előadót, aki a munkája során felmerülő matematikai problémáról beszél.
Általában két típusú előadó van: matematikus, aki
alkalmazott matematikusként dolgozik, illetve nem matematikus, de munkája során
matematikai problémák merülnek fel. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan
széles palettát kívánunk nyújtani a témákat illetően; előadókat hívunk meg a
BME különböző tanszékeiről, a SZTAKI-ból, bankokból, a távközlés területéről,
és egyéb piaci cégtől (bővebben lásd a szeminárium honlapján:
www.math.bme.hu/~molnar/amsz).
A II-III. éves
hallgatóinknak előírjuk a matematikai modellalkotás szeminárium látogatását,
hogy ezzel is plasztikus képet nyerjenek szakmájuk lehetséges alkalmazásairól.
A szeminárium előadásai általában érthetőek lesznek ezen hallgatóink számára,
akik ekkor már túl vannak az igen sokoldalú alapképzésen. Alkalmazott
matematikai témáknál természetesen különösen fontos a problémafelvetés
motivációja, a modellalkotás bemutatása és annak illusztrálása, a javasolt
megoldás mennyire segít a felmerült problémában. Az előadások után a hallagtóknak lehetőségük van kérdéseikkel további
ismereteket szerezni a bemutatott témáról, illetve az előadó munkásságáról.
Az előadások egy másik célja, hogy az érdeklődő
hallgatók esetleg valamilyen formában bekapcsolódhatnának a munkába, ezzel is
elősegítve a hosszabbtávú érvényesülésüket, hogy az egyetem elvégzése után
könnyebben jussanak álláslehetőséghez.