Tárgykövetelmények
TTK, Matematika BSc szak
3. évfolyam
Numerikus módszerek

Kód: BMETE92AM00; Követelmény: 4/0/2/V/6;
Félév: 2009/10/1; Nyelv: magyar;

Előadó: Horváth Róbert (T0 kurzus).

Laborvezetők: Horváth Róbert (T1, T4), Kiss Márton, Ladics Tamás (T2, T3, T5)

Jelenléti követelmények. Aláírást csak az a hallgató kaphat, aki nem hiányzik négynél több laborgyakorlatról. A jelenlétet minden alkalommal ellenőrizzük.

Az aláírás megszerzésének feltétele - a jelenléti követelmények teljesítésén túl -, hogy (az esetleges pótlások után) mindkét zárthelyi dolgozat külön-külön elérje a 16 pontot.

Félévközi számonkérések: 2 db 85 perces 40 pontos zárthelyi dolgozat + max. 20 pont a laborgyakorlatvezetőktől az órai teljesítményre.

1. zh: 7. hét (a keddi előadás idejében); pótlás ill. javítás: 8. hét
   Témája: Az első oktatási hét anyagától a hatodik hétig (Téma kb.: Normáktól a nemlineáris egyenletek megoldásával bezáróan).
2. zh: 13. hét (a keddi előadás idejében); pótlás ill. javítás: 14. hét
   Témája: A hetedik héttől a 12. hét anyaga (Téma kb.: interpolációtól a kezdetiértékfeladatok numerikus megoldásával bezáróan).

A pótlási hét folyamán különeljárási díj befizetése ellenében

az egyik zárthelyi dolgozat még egyszer pótolható.

A félév végi osztályzat (vizsgajegy) kialakítása:

A vizsgajegy egy gyakorlati részvizsgajegy és egy elméleti részvizsgajegy 2:4 arányú súlyozott átlagának szabályszerű kerekítéseként adódik, feltéve, hogy egyik sem elégtelen. Az elégtelen gyakorlati részvizsgajegy esetén az aláírást megtagadjuk, így a hallgató nem tehet elméleti vizsgát. Elégtelen elméleti részvizsgajegy esetén a vizsgajegy elégtelen.

A gyakorlati részvizsgajegy képzése:

A hallgatók a félév folyamán két alkalommal írnak évfolyamzárthelyit (a 7. és a 13. héten a keddi előadás keretében). Ezekben mind feladatmegoldási mind elméleti kérdések szerepelhetnek. A két zárthelyin (85-85 perc) maximálisan szerezhető pontszám 40-40 pont. Egy zárthelyit sikeresnek nevezünk, ha a hallgató a zárthelyin elért legalább 16 pontot. Két sikertelen zárthelyi dolgozat esetén a gyakorlati részvizsgajegy elégtelen, és ez nem is javítható. A legalább elégséges gyakorlati részvizsgajegy szükséges feltétele a két sikeres zárthelyi. Így ha a hallgatónak van sikertelen zárthelyije azt pótolnia kell. Erre a zárthelyi utáni héten egy előre megbeszélt időpontban lesz lehetőség. Ha ez a zárhelyi sem sikeres, akkor a pótlási időszakban, különeljárási díj ellenében a hallgató még utoljára kísérletet tehet sikeres dolgozat írására. Ha az sem lesz sikeres, akkor gyakorlati részvizsgajegye elégtelen. A hallgatók mindkét zárthelyit javíthatják a pótzárthelyikkel egyidőben. Minden elkezdett zárthelyi dolgozatot értékelünk. Mind a pót- mind a javító zárthelyik esetén az új zárthelyi eredménye törli a korábbi eredményt. A zárthelyiken kívül a gyakorlatvezetők max. 20 pontot adhatnak a hallgatóknak a laborgyakorlaton végzett munka alapján. A félévben szerezhető maximális pontszám tehát 100 és a gyakorlati részvizsgajegy megállapítása az alábbiak szerint történik:

40- elégséges

55- közepes

70- jó

85- jeles.

Az elméleti részvizsgajegy képzése:

Az előadáson elhangzott anyagból összeállított tételsort az előadó ismerteti a hallgatókkal. Az elméleti vizsga szóban történik. A vizsgán minden hallgató tételt húz, majd kb. 20 perces felkészülés után ismerteti azt. A feleletet a vizsgáztató elméleti részvizsgajeggyel értékeli (1-5).

Amennyiben a hallgatónak korábbi félévből már van aláírása, akkor az aláírás megszerzésének félévében szerzett gyakorlati részvizsgajegyet beszámítjuk. Amennyiben a hallgató ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, akkor ezt az előadónak küldött e-mailben jeleznie kell legkésőbb az ötödik oktatási hét végéig. Ebben az esetben a hallgató korábbi gyakorlati részvizsgajegyét töröljük és ezt ebben a félévben újra meg kell szereznie.

Konzultációk: Az előadóval előre egyeztetett időpontban.

Ajánlott irodalom:

Stoyan G., Takó G.: Numerikus módszerek I-II, Typotex, Budapest, 2002.

Quarteroni A., Sacco R., Saleri F.: Numerical Mathematics, Springer, New York, 2000.

Gene H. Golub, Charles van Loan, Matrix Computations, The Johns Hopkins University Press 1996.

Stoyan Gisbert, Matlab, Typotex 2005.

Budapest, 2009. augusztus 27.

______________________
tárgyfelelős