Főoldal ° Írások


Az alkotó ember. Emlék-kép: Gothard Jenő távcsöve mellett

A fénykép (lásd alább), amely Gothard Jenőt örökítette meg herényi obszervatóriumában a 10¼ hüvelykes (26 cm-es) Browning-teleszkóp mellett, az egyik legismertebb felvétel a Vas megyei csillagászról. Ez a fotográfia nem ok nélkül népszerű: szinte önmagában az utókor emlékezetének tömör foglalata. A mérnökként is kiváló földbirtokos saját obszervatóriumában, annak főműszere mellett áll, mellyel megannyi észlelést végzett.
  Tehát mit is ábrázol ez a fénykép?
  Aki a képen van: maga az alkotó ember. Aki kora színvonalán hoz létre értéket, vagy éppen tovább lépve a kor színvonalán, maga határozza meg a fejlődés irányát. Nagyon gazdag a Gothard által létrehozott anyagi kultúra: a kézzelfogható tárgyak, műszerek mennyisége és minősége lenyűgöző. Már fiatalon, a szombathelyi premontrei gimnázium diákjaként Sándor öccsével olyan időmérő szerkezetet konstruál, amely mutatja a holdfázisokat és a megfigyelhetõ égboltot is – ezt az eszközt ma a szombathelyi Smidt Múzeum őrzi. Ezek után már nem meglepő, hogy a gimnáziumi tanulmányok végeztével Bécsbe megy, ahol gépésznek tanul, de csillagászatot és geodéziát is hallgat. Bécsből hazatérve aztán meghatározó ismeretségre tesz szert: volt tanárán, Kunc Adolfon keresztül megismerkedik a modern magyar csillagászat atyjával, az ógyallai tudós főnemessel, Konkoly Thege Miklóssal. Konkoly saját csillagvizsgálóját 1871-ben kezdte el működtetni Ógyallán, a Podmaniczky-családot pedig 1882-ben bírta rá, hogy Kis-Kartalon kezdjenek a tudomány művelésébe. Eközben, Konkolytól függetlenül, 1878-tól Kalocsán is működni kezdett egy csillagvizsgáló; látható, a 19. század második fele a magyar csillagászat produktív korszaka. A tudományok iránt érdeklődő, és már fizikai laboratóriumot is felszerelő Gothardot Konkolynak nem kellett sokat győzködnie, hogy csillagvizsgálót is építsen. 1882-ben Gothard erről így vallott a tudományos akadémia közönsége előtt: „Mindenkor kiváló előszeretettel foglalkoztunk mindketten [ti. öccsével, Sándorral] physikai tanulmányokkal s egyúttal különbözõ készülékek előállításával. Szakpályáink bevégezte után egészen physikai kutatásokra adtuk magunkat, különösen az elektromosság terén; csillagászattal azonban alkalmas berendezés hiányában nem foglalkozhattunk. Később műszereink megsokasodván, kénytelenek voltunk új helyiségek épitésére gondolni. Ámbár ekkor volt már szándékunk kabinetünket szerény mérvü observatoriummal is felszerelni, de a jelenlegi intézet eszméje mégis csak akkor született meg, midőn 1880-dik év őszén Konkoly Miklós barátunkkal megismerkedtünk. Az ő gazdagon felszerelt observatoriumában határoztuk el, hogy épitendő helyiségeinket különösen astrophysikai célokra rendezzük be; szíves tanácsai, folytonos útbaigazításai, megkönnyítették elhatározásunk kivitelét.”(1)
  Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervei alapján 1881-ben felépült tehát a herényi asztrofizikai obszervatórium, fényképünk második szereplője. A kétszintes (földszint és emelet) épületben kilenc helyiség volt. Minden helyiség el volt látva vízzel, villannyal és gázzal, és ezekre nézve az obszervatórium - nyomókút, dinamó és benzines gázfejlesztő segítségével - önellátó volt. A csillagda kupoláját Gothard maga tervezte. Az obszervatóriumban jól felszerelt, példás rendben tartott kémiai, optikai, fizikai labor is működött. A kapcsolattartást telefon és Morse-távíró segítette.
  Az obszervatórium az I. világháború után megszűnt, majd 1965-ben újjászervezték, és 1979-tõl mint az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma működik.
  A harmadik szereplő: a távcső. „A műszer egy modern Newton-féle reflector Browningtól Londonban”, mondja róla Gothard.(2)
  A távcsövet Konkoly Thege Miklós ajándékozta, hogy megkezdődhessen Herényben a komoly csillagászati munka. A tükör átmérője 10¼ hüvelyk (260 mm), 77 hüvelykes a fókusz (1957 mm). „Az óramű valami remek munka” – dicsér Gothard(3), mondván, a szerkezet egészen zajtalan. A Browningnek két keresője is volt, melyeket 15-szörös és 18-szoros nagyításokkal használtak. Három Kellner, három Huyghens és három Ramsden okulár tartozott a műszerhez, valamint „holdfényképező készülék”, Barlow-lencse, „napüveg”, és két spektroszkóp. Az észlelések 1881. október 20-án indultak meg Herényben a tíz hüvelykes távcsővel. Gothard Jenő elsősorban csillagszínképeket igyekezett felvenni, míg öccse, Gothard Sándor, bolygók megfigyelésével foglalkozott. Az üstökös- és meteor-megfigyelésekre mindketten figyelmet fordítottak. Ezen túl „Nagyjából a csillag szinét is iparkodtam meghatározni”, vall Gothard, „mit úgy eszközöltem, hogy az oculárt befelé csavartam, midőn a csillag mint színes korong tűnik elő.”(4)
  Gothard itt Herényben, főképpen ezzel a távcsővel érte el figyelemreméltó eredményeit. Gothard a csillagászati fényképészet kiemelkedő alakja. A fotográfia egyébként is végigkíséri életét: érdeklődése korai, már nyolcadikos gimnazistaként dolgozatot ír A fényképezés föltalálása és kifejlődése címmel. Később is sok publikációja, sőt egy könyve is megjelent a témában. A színes fényképezéssel is kísérletezett. Veress Ferenc kolozsvári fényképész kísérleteit ismételte meg nem nagy eredménnyel: Nap-színkép-fotográfiát próbált készíteni. Ehhez több órán át kellett exponálnia, és a felvett színek sem voltak kielégítőek.


Githard Herényben távcsöve mellett.

Gothard Jenő herényi obszervatóriumában a Browning-távcső mellett

  Egyre inkább a fotográfiai megoldások felé fordult: 6-10 DIN-es érzékenységű lemezekre fotózott, és a gyenge érzékenység ellenére halmazokat, ködöket, üstökösöket, meteorokat is sikerült lefényképeznie. Ehhez persze nagyon nagy kitartás és 6-8, de akár 8-11 órás expozíciók is szükségesek voltak… Ez utóbbiakat úgy érte el, hogy hajnalban eltette a lemezt, amelyre fényképezett, és másnap folytatta az exponálást.
  Leghíresebb eredménye a Lyra-gyűrűsköd központi csillagának fotografikus megörökítése. Sokan lemezhibának tartották a halvány csillag nyomát, ám ő a lehető legtudományosabb módon igazolta eredményét: megismételve a kísérletet, újabb felvételek sorozatával bizonyította a fényképek helyességét. 1888-ban Kövesigethy Radó, Konkoly munkatársa egy angol közleményben már Gothard „jól ismert” felvételérõl beszélt, és idézte Gothardot, aki szerint az égbolt általános fotografikus felmérésével a Lyra-csillaghoz hasonló érdekes csillagok létezése lenne igazolható.(5)
  Sorozatos spektrumfelvételeket készített a Nova Aurigae 1891-ről. Ezeket összevetette a planetáris ködökrõl készített spektrumaival, és kapcsolatot mutatott ki a nóvák és a planetáris ködök között: „... egy felvillanó új csillag kihülése, vagy talán túlságos felhevülése által bolygószerű köd keletkezik. Azaz más szavakkal oly folyamat ment a csillagon végbe, melynek eredménye a csillag anyagának olyas átalakulása, mely hasonló a bolygószerű ködök anyagával s ez anyag állapotával.”(6)
  1895 után már nem igazán foglalkozott csillagászattal. 1901-ben még bekapcsolódik a Nova Persei spektrumának vizsgálatába – később Szudánba már csak a déli égbolt látványa kedvéért utazott el. 1909. május 29-én hunyt el szülőhelyén, Herényben, fiatalon: mindössze 52 éves volt.

Csizmadia Ákos

Az írás eredetileg megjelent:
Az alkotó ember. 150 éve született Gothard Jenő csillagász
Égi Háttér, I. évfolyam, 1. szám, No. 1. (2007), 15-20. p.

vissza az oldal tetejére

(1) Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Értekezések a Természettudományok Köréből. IX. kötet, 3. szám (1882). Szerk.: Szabó József (MTA Könyvkiadó-Hivatala, Budapest, 1883), 1-2. p.
(2)U.o. 7. p.
(3) U.o. 8. p.
(4) U.o. 10. p.
(5) Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 48., Nr. 3. (1888), 114. p. (idézet a 116. p.-n)
(6) Gothard Jenő: Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerű köd spektrumával. Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. XV. kötet, 2. szám (1892), 1-36. p (idézet a 29. p.-n)

vissza az oldal tetejére

© Csizmadia Ákos