AZ ALGEBRA TANSZÉK KÖVETELMÉNYEI A KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR HALLGATÓI SZÁMÁRA

1. A Matematika B1, a Matematika B2 és a Matematika B3 tárgy vizsgával, a Matematika B4F tárgy pedig félévközi jeggyel zárul. A vizsga módját (írásbeli, szóbeli) a félév elején az előadók közlik a hallgatókkal. A vizsgával záruló félévekben a gyakorlatokon való félévközi szereplést részjeggyel értékeljük.
2. A részjegy ill. a félévközi jegy megszerzésére vonatkozó előírások: Elégtelen a jegye annak a hallgatónak, aki a félév közben megírandó két zárthelyi dolgozat valamelyikére (egy-egy pótlási lehetőség után is) elégtelen érdemjegyet kap. Egyéb esetben a jegy kialakításának alapja a két zárthelyi dolgozat érdemjegyének átlaga. Ha a jegy legalább elégséges, akkor annak javítására a vizsgaidőszak első két hetében egyszeri alkalommal kísérletet lehet tenni. Ha a javító szándékkal írt zárthelyi dolgozat eredménye rosszabb az eredeti jegynél, akkor az eredeti jegy marad érvényben.
3. A zárthelyi dogozatok, ill. az írásbeli vizsgák a számítási feladatok (gyakorlati rész) mellett tartalmazhatnak definíciók és tételek ismeretét ellenőrző kérdéseket, ill. egyszerű bizonyítási feladatokat (elméleti rész) is. A zárthelyi dolgozatok ill. az írásbeli vizsgák értékelése pontozás alapján történik.

   Az egyes feladatok teljes és hibátlan megoldásáért járó pontszámokat, valamint az érdemjegyet meghatározó ponthatárokat a feladatok kihirdetésekor közöljük.

   A zárthelyi dolgozatok és az írásbeli vizsgák gyakorlati részéhez segédeszközöket (számológépet, számítógépet, képletgyűjteményt, ...stb) a hallgatók csak akkor használhatnak, ha arra engedélyt kapnak. A segédeszközökből meg nem engedett információt felhasználni nem szabad.

   Mindkét zárthelyi dolgozat pótlására csak egyszer a tanszék által kiírt időben van lehetőség, függetlenül attól, hogy arra hiányzás vagy elégtelen eredmény miatt kerül sor.

4. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Aláírást kaphat az a hallgató, akinek részjegye legalább elégséges vagy a vizsgaidőszak első két hetében a félév teljes anyagából legalább elégséges érdemjegyű ismétlő vizsgát tesz.

   A szóbeli vizsga két részből áll: egy húzással választott téma részletes szóbeli ismertetése, ill. néhány perces beszélgetés a félév teljes anyagából. Mindkét részben egyszerűbb gyakorlati feladatok megoldására is sor kerülhet.

   Ha a szóbeli vizsga eredménye elégtelen, akkor az adott tárgyat értékelő, az indexbe írandó jegy is elégtelen. Egyébként e jegy kiszámításának alapja a szóbeli vizsga eredményének és a 2. pontban definiált) részjegynek az átlaga.

5. A matematika szigorlattal kapcsolatban külön tájékoztatót adunk.

Utolsó módosítás: 2003-09-19; algebra_web@math.bme.hu