Magyar Tudományos Akadémia
Matematikai Tudományok Osztálya

Vissza a honlaphoz.


Az MTA Doktori Szabályzata

Az Osztály Doktori Bizottságának
tájékoztatója a pályázóknak

Az Osztály tájékoztatója a

Az Osztály tájékoztatója a
Melléklet a tájékoztatókhoz


A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA DOKTORI KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS
TÁJÉKOZTATÓJA A PÁLYÁZÓKNAK (KÖVETELMÉNYEK, MINIMUMKÖVETELMÉNYEK, BEADANDÓ ANYAGOK, TANÁCSOK)*,**


Bevezetés

A szakmai tudományos bizottságok, azaz a Matematikai Bizottság, az Operációkutatási Bizottság és az Informatika- és Számítástudományi Bizottság közül az illetékes(ek) eljárása után a doktori anyagokat a Matematikai Tudományok Osztálya részére a három bizottság (állandó és a konkrét pályázathoz rendelt ideiglenes) delegáltjaiból álló Doktori Bizottság készíti elő, elsősorban a védés előtti úgynevezett habitusvizsgálatot. A szakmai bizottságok saját hatáskörüket is átruházhatják a Doktori Bizottságra. Az alábbiakban összegyűjtjük az általános és osztályspecifikus követelményeket, legfontosabb információkat, a Doktori Bizottság, illetve az Osztály kéréseit, javaslatait, ajánlatait, főbb szempontjait. A teljesség kedvéért – dőlt betűkkel szedve – idézzük a Doktori Szabályzat, illetve az Osztály doktori ügyrendjének egyes bekezdéseit.

1. Követelmények a doktori műre és a tézisekre vonatkozóan 

A Doktori Szabályzat (D.Sz.) 26. pontja:

(1) A doktori cím megszerzése iránti kérelemhez olyan doktori művet kell mellékelni, amely önmagában véve is alkalmas a kérelmező eredeti tudományos teljesítményének értékelésére, megítélésére valamely tudományos kérdés megoldásának bemutatása alapján.

(2) A doktori mű formájára, terjedelmére irányadó előírásokat az MTA tudományos osztályai állapítják meg.

(3) Doktori művet háromféle formában lehet benyújtani:

a) a cím elnyerése érdekében készített értekezés,

b) a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 évvel korábban megjelent önálló könyv,

c) rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze szakmailag megvitatható és értékelhető formában, megfelelő mellékletekkel ellátva,

(4) A doktori mű alapformája az értekezés és az önálló könyv. A doktori műhöz külön összefoglalót kell mellékelni.

(5) A rövid értekezés kivételes forma. Az MTA tudományos osztályai - a tudományos bizottságaik előzetes állásfoglalásának figyelembevételével - döntenek arról, hogy a kérelmező által már elért, általánosan elismert, kiemelkedő, nagy hatású tudományos teljesítmények (pl. életmű, tudományos alkotás) alapján, vagy a tudományszakban általános témaművelési mód alapján a konkrét esetekben a doktori eljárás lefolytatható-e rövid értekezés alapján. A rövid értekezéshez külön összefoglalót kell mellékelni.

(6) A doktori mű idegen nyelven is benyújtható az illetékes osztály előzetes engedélye alapján.

(7) Nem lehet eljárást kezdeményezni olyan művel, amelyet más magyar tudományos cím vagy fokozat megszerzésére már felhasználtak.


Nyelvhasználat

Sok esetben megkönnyítheti az értekezésének elbírálását – azzal, hogy külföldi opponenst is felkérhetünk –, ha idegen nyelven írja meg. Előzetes megkeresésre nyilatkozunk arról, hogy a témájában ez milyen nyelvet jelenthet, illetve hogy milyen idegen nyelven folytatható le a teljes eljárás. Az angolt automatikusan elfogadjuk.
Értekezés: hagyományos vagy rövid?

Ha olyan önálló könyvet nyújt be doktori műként, amely nem csak a saját eredményeit tartalmazza, lényegesen megnehezíti a bírálók munkáját. Ilyen esetben tételesen sorolja fel, melyek a saját eredményei a könyvben.
Ezzel kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a D.Sz. "A doktori mű" c. 26.§-át, különös tekintettel az (5) bekezdésre, amely szerint a rövid értekezés kivételes forma. Amit az 1. pontban a könyvről mint kiemelt publikációról mondtunk, az a könyvre mint doktori műre és a bizottságunk helyett az opponensek munkájára is érvényes.

Az értekezés a cím megszerzése céljából írott mű, amelyben a pályázó bemutatja tudományos munkásságának egy jellemző részét. Az alapfogalmak definiálása után ismertetni kell eredményeinek az előzményeit, egymásra épülését, helyét a tudományban, tudományos megalapozását. Az egész műben egységes terminológiát, jelölésrendszert kell használni, és eredményeit úgy kell leírni, hogy azok a szűkebb téma szakértőinél szélesebb kör számára is követhetők legyenek.

A rövid értekezés abban különbözik a hagyományostól, hogy megengedett, hogy a részleteket korábbi publikációi (itt is a fenti értelemben véve a publikációt) tartalmazzák – az értekezés részeként ahhoz csatolt formában. Az elméleti matematikában ezeken a részleteken a bizonyítások részleteit értjük, az operációkutatásban és az informatikában a bizonyítások, az algoritmus- és modellspecifikációk részleteit, a kutatás-fejlesztési projektek részletes dokumentációját, a szoftver fejlesztések és esettanulmányok részletes leírását, a megvalósított algoritmusok környezetfüggő részleteit. Ilyen részletnek számító szoftver egyébként – még a hagyományos értekezés mellékleteként is – elektronikus adathordozón is beadható.

Így összeállított rövid értekezést, amennyiben megfelel az értekezés kritériumainak, elfogadunk. Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy a habitusvizsgálat során a feltételek meglétét pusztán formálisan ellenőrizzük, és ha a hiányukat az opponens fedi fel, az a pályázat elutasítását vonhatja maga után.

Kerülendő, hogy az értekezés az összegyűjtött műveivé váljon. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy egy egységes témát öleljen fel, és csak a fontos eredményeket tartalmazza (akár egy monográfia). Bőven elegendő 100 oldal (össz)terjedelem.

2.  A doktori habitusvizsgálat tudománymérési követelményei, publikációs tevékenység, idézettségi adatok, minimumkövetelmények

Az általános szempontokat a D.Sz. 1., 24., 33., 34. és 35. pontjai tartalmazzák. Ezekre épülve idézzük az Osztály doktori ügyrendje 14. pontjának (2)-(5) bekezdéseit:

(2) A kérelmező munkássága formai és tartalmi ismertető jegyek alapján ítélhető meg.
(3) A formai követelmények a kérelmezőnek a tudományos életben való részvételét, jelenlétét igazolják, rendszerint számszerűsíthető adatokkal.
(4) A tartalmi követelmények a kérelmezőnek a felkészültségét és a tudományterületre gyakorolt hatását, munkássága hatékonyságát – a személyéhez egyértelműen köthető tudományos eredményeket (pl. egyszerzős közlemények) – igazolják, rendszerint nem számszerűsíthető adatokkal.
(5) A kérelmező tudományos teljesítményének értékét a formai és a tartalmi követelmények ésszerű mérlegelésével – elsősorban a tartalmi követelmények alapján – kell meghatározni.


Eddigi tudományos munka

A színvonal megítélése elsősorban a D.Sz-ban is előírt 5 kiemelt tudományos publikáción alapul. (A D.Sz. a tudományos fokozat megszerzése utáni eredményekről szól, mi azonban az az előtt elérteket is figyelembe vesszük. Ilyeneket is benyújthat, összesen tehát – hogy a formális előírás teljesüljön – 5-nél több publikációt is, de jelölje meg közülük a véleménye szerint legjobb 5-öt.)

Publikáción a szakmában lektoráltnak, publikáltnak tekintett alkotást értünk, amelyből megismerhetőek a benne foglalt új tudományos eredmények; tipikusan megjelent vagy közlésre elfogadott könyv vagy cikk, algoritmus, programcsomag vagy gyakorlati alkalmazás. Amennyiben nem (vagy még nem) ténylegesen megjelent közleményről van szó, a megfelelő igazolást, elfogadó nyilatkozatot kérjük mellékelni.

Amit az 1. pontban a könyvről mint doktori műről írtunk, az a könyvre mint kiemelt közleményre és a bírálók helyett a Doktori Bizottságra is érvényes.

Fontos, hogy a kiemelt publikációkat körültekintően állítsa össze, nem feltétlenül a legkedvesebb cikkei jelentik a legjobb választást. Ne legyen mind friss eredmény, amelynek hatását még nem lehet felmérni! Az 5 között is adjon meg – lehetőleg több szempontból (jelentőség, mélység, ...) – rangsorolást! Az összeállításnál kérjük vegye figyelembe, hogy a Bizottság (a pályázó saját hozzájárulásának értékelhetősége szempontjából) előnyben részesíti az önállókat a közös dolgozatokkal szemben.

Kérjük, hogy saját maga is értékeljen – közérthető formában, legfeljebb 3 oldalnyi terjedelemben – néhány, az 5 kiemelt publikációban megfogalmazott eredményt: a lényegüket kimondva, elhelyezve az adott tudományterületen (előzményei, jelentősége, hatása), utalva a probléma és a módszer nehézségére stb.

Nagyjából egyformán súlyozzuk a téma és az eredmények jelentőségét (fontosságát, alkalmazhatóságát, hasznosságát) az eredmények mélységével (eredetiségével, ötletességével, bonyolultságával). Az előbbihez a tevékenység teljes terjedelmét figyelembe vesszük, beleértve – itt elsősorban alkalmazott matematikusokra, informatikusokra gondolunk – a gyakorlati munkát is, míg az utóbbihoz annak elsősorban a tudományos jellegű vonatkozásait. Hogy az operációkutatásban és az informatikában mit tekintünk tudományos eredménynek, és annak milyen szintű megalapozását várjuk el, a Mellékletben foglaljuk össze.

 

Publikációs tevékenység

A publikációs lista is csak a fenti értelemben vett publikációkat tartalmazza, a megfelelő igazolásokat szintén mellékelve.
A Doktori Bizottság súlyt helyez arra, hogy legyenek közöttük rangos, széles olvasótáborral rendelkező, nemzetközi folyóiratokban megjelentek is.
 Tekintve, hogy az Osztály és a Doktori Bizottság a habitusvizsgálatban a teljes publikációs listát behatóan elemzi (publikációk darabszáma, terjedelme, megjelenési helyei, társszerzők száma és személye), és ezen belül kiemelt fontosságot tulajdonít az 5 kiemelt tudományos publikációban foglalt eredmények jelentőségének sok szempontból (fontosság, alkalmazhatóság, eredetiség, ötletesség, bonyolultság, hatás) történő értékelésére, így az Osztály a tudományos publikációkra vonatkozó tudománymérési követelményeket (minimumkövetelményeket) nem állapít meg.

 

Hatás, nemzetközi elismertség, utánpótlásnevelés

Ezek megítélése – ide sorolva az iskolateremtést is, amelyen egyrészt a közvetlen tanítványaira gyakorolt hatását értjük, de szélesebb felfogásban azt is, ahogyan a munkásságát követői önálló kutatási vagy alkalmazási területté teljesítették ki – sok más tényező mellett részben a hivatkozási listán alapul.

A hivatkozási lista csak mindenki által hozzáférhető publikációkat tartalmazhat, tehát közlésre elfogadott dolgozatot még nem. Ne tartalmazzon önhivatkozásokat, még társszerző önhivatkozásait sem, azaz például, ha közös cikket idéz a szóban forgó cikk társszerzője. Derüljön ki a listából, hogy az egyes tételek mely publikációját (publikációit) idézik.
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Minimum-követelmény, hogy legyen – az alábbiak szerint számolva – legalább 30 különböző hivatkozása, és azok között legalább 10 "minőségi", azaz olyan, amelyik nemcsak megemlíti a publikációját, hanem például továbbfejleszti, tárgyalja, alkalmazza az eredményét. Kérjük, hogy dokumentálja is 10-nek e minőségi jellegét egyrészt mellékelve a hivatkozó publikációkat vagy azok érintett részeit, másrészt a hivatkozó részletek fénymásolataiból készített, legfeljebb 3 oldalas rövid összeállítással. A pályázó adjon meg egy listát az általa legértékesebbnek tartott, független minőségi hivatkozásairól, megjelölve, hogy a hivatkozó cikk megjelenési helye folyóiratot, monográfiát, konferencia-kiadványt, vagy esetleg egyéb forrást takar (az ugyanis nem mindig egyértelmű a kiadvány címéből), és ezen belül jelöljön meg (és a fentiek szerint dokumentáljon) tetszése szerint 10 hivatkozást, ami az említett formai követelményeknek eleget tesz.

 

Ezen követelmény teljesítéséhez csak könyvet, referált nemzetközi folyóiratbeli cikket, a fenti értelemben publikációnak minősülő algoritmust, programcsomagot, gyakorlati alkalmazást fogadunk el hivatkozásként. Multiplicitás nélkül számolunk: egy hivatkozó publikáció egynek számít függetlenül attól, hogy hány publikációját idézi. Nem tekintjük különbözőnek azt sem, ha egy hivatkozó szerző – például a témakört áttekintő cikkében – ugyanabban a vonatkozásban pusztán megismétli korábbi hivatkozását, vagy ha ugyanazt a gyakorlati alkalmazást több felhasználó is elvégzi.

 

A határok elérése egyébként még nem elégséges: minőségi szempontokat (például ki és hogyan idéz) és más mennyiségi mutatókat (külföldi hivatkozók száma, sokat idézett eredmények száma, a minimumkövetelmény ellenőrzésénél azonosnak tekintett hivatkozások száma stb.) is összevetünk. Célszerű hát minél teljesebb listát készíteni, de abban a minimumkövetelmény feltételeit teljesítő hivatkozások jól különüljenek el.


3. A doktori habitusvizsgálat közéleti követelményei
Tudományos közéleti követelmények
A tudományos közéletben való részvétel többféle tevékenységből áll. Tudományos közéleti tevékenységként az alábbi területeken végzett tevékenységet lehet megjelölni, ahol szükséges, számszerű adatokkal:

- összes PhD hallgatók száma, ebből a fokozatot szerzettek száma,

- összes TDK hallgatók száma, ebből I. díjat nyertek száma,

- szerkesztőbizottsági tagság hazai/nemzetközi folyóiratoknál,

- funkciók hazai/nemzetközi, kongresszusok, konferenciák rendezésében,

- funkciók hazai/nemzetközi tudományos szervezetekben,

- funkciók elnyert hazai/nemzetközi tudományos pályázatokban,

- elnyert hazai/nemzetközi tudományos ösztöndíjak,

- vendégprofesszori, vendégkutatói megbízások,

- hosszabb külföldi tanulmányutak,

- hazai/nemzetközi egyetemi/főiskolai oktatási tevékenység,

- funkciók doktori iskolákban, doktorképzésben,

- tanszék/kutatócsoport/kutatóintézet vezetése,

- funkciók tudományos zsűrikben, kuratóriumokban,

- részvétel tudományos minősítésben, bírálat, bíráló bizottsági tagság,

- hazai/nemzetközi tudományos díjak, kitüntetések,

- stb.

Valamely tevékenység teljesítésének hiánya nem jelent kizáró okot a habitusvizsgálatban, de összességükben befolyásolják a minősítő bizottságnak, osztálynak a kérelmező szakmai habitusáról kialakított véleményét.


4.  Benyújtandó anyagok

A D.Sz. által előírt, minden pályázóra érvényes beadandó anyagok listáját a D.Sz. 25. pont (6) bekezdése tartalmazza:

A kérelemhez mellékelni kell

a) az egyetemi végzettséget igazoló oklevél másolatát,

b) a PhD vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevél másolatát, külföldön szerzett tudományos fokozat (PhD) esetén az oklevél közjegyző által hitelesített másolatát és hivatalos magyar nyelvű fordítását, továbbá, ha annak honosítása megtörtént, az arról szóló okiratot,

c) a tudományos pályafutásról szóló önéletrajzot,

d) a kérelmező által készített doktori művet, idegen nyelven benyújtott mű esetén az illetékes osztály arra vonatkozó engedélyét,

e) a doktori mű összefoglalóját tartalmazó füzetet (Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje),

f) „Tudományos munkásság összefoglalása” címmel külön lapon maximum 300 szó (1800 karakter) terjedelemben a kérelmező tudományos munkássága azon értékeinek az összefoglalása, aminek alapján az MTA doktora címet elnyerni kívánja,

g) a kérelmező valamennyi tudományos publikációjának jegyzékét, külön feltüntetve azon munkákat, melyek a tudományos fokozat megszerzését követő időszak kutatói munkájának eredményei, elkülönítve az egyszerzős közleményeket (Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje),

h) a kérelmező tudományos publikációira való hivatkozások jegyzékét (a Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje),

i) a kérelmező saját megítélése szerint jelentősnek vagy jellemzőnek tartott és a tudományos fokozat megszerzését követő időszak eredményeit tartalmazó tudományos publikációk közül ötnek egy-egy példányát,

j) a habitusvizsgálathoz szükséges önértékelési adatokat az illetékes tudományos osztály követelményrendszerében előírt formában (Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje),

k) az eljárási díj befizetését igazoló iratot, és

l) bármely más anyagot, amelyet az illetékes tudományos osztály ügyrendjében előír.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az egyetemi végzettséget és a PhD vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevelet eredeti példányban az MTA Doktori Tanács Titkárságánál, amely tartozik annak tartalmát és hitelességét megvizsgálni, és az arra vonatkozó megállapítását írásban rögzíteni a doktori ügyben eljáró személyek és testületek számára.

 

Az Osztály által ezen felül kért beadandó anyagok a következők:
(i)     a III. Osztály kitöltött kérdőíve (letölthető innen),
(ii)    a kiemelt publikációk önértékelése,
(iii)   "minőségi" hivatkozások listája és azok dokumentálása.

(Ezekre vonatkozó útmutatások találhatók a jelen Tájékoztató 2. pontjában.)

 

5. Előbírálat
Lehetősége van a teljesen kész pályázatát – a kérelem dátumát üresen hagyva, az eljárási díj befizetése nélkül – nem-hivatalosan közvetlenül a Matematikai Tudományok Osztály titkárságán benyújtani a hivatalos beadási időkön kívül is, ha a bizottságunk egyik állandó tagja ajánlja.

 

A szakmai tudományos bizottságokkal együtt lefolytatjuk a habitusvizsgálatot a bizottságunk állásfoglalásával bezárólag, és tájékoztatjuk az eredményről. A véleményünket nem vitathatja, de amennyiben átdolgozást javasolunk, arra a feltételeink megjelölésével egyszeri lehetőséget biztosítunk. Az átdolgozott pályázat elbírálásáról hasonló tájékoztatást kap.

 

Ha a tájékoztatásunk után a hivatalos beadás mellett dönt, akkor a következő beadási időszakban (februárban vagy szeptemberben) dátumozza a kérelmét, befizeti az eljárási díjat, és az Osztály haladéktalanul továbbítja az anyagát a Doktori Tanácshoz. Mihelyt megérkezik az engedély az eljárás megindítására, az előzetes eljárás hivatalossá válik, és az Osztály habitusvizsgálatával folytatódik.

 

Ha már korábban pályázott, akkor új pályázatot – a javaslatunk szerinti átdolgozás nem minősül annak – előbírálatra leghamarabb 3 évvel az után fogadunk el, hogy az előző ügyét lezártuk.

 

A pályázatok elbírálását a beérkezésük szerint folyamatosan végezzük, függetlenül attól, hogy melyik úton kerültek benyújtásra. Akármelyik utat is választja, segítené a munkánk ütemezését, ha a beadás idejét egy-két hónappal előre jelzi az Osztály titkárságának a téma megjelölésével.

 

Az illetékes szakmai tudományos bizottság más segítséget is nyújthat.

 


 

A Matematikai Tudományok Osztálya

Doktori Bizottsága

e-mail cím: matdokt@office.mta.hu

 

Érvényes 2005. június 29-től, a Matematikai Tudományok Osztálya által történt elfogadásától, kivéve a rövid értekezést érintő megszorításokat, amelyek 2006. január 1-jével lépnek hatályba.
* Kiegészítésekkel elfogadva 2008. július 9-én.
** Kiegészítésekkel elfogadva 2009. május 27-én.

Vissza a honlaphoz.


A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

Tájékoztatója a bírálóknak


Tisztelt Bíráló!

 

Levelünkben a pályázókkal is közölt követelményeinkről, szempontjainkról tájékoztatjuk.


A sikeres habitusvizsgálat után – abban a pályázó teljes munkásságát tekintettük át – most csak a doktori mű értékelése a feladat.

 

1. A doktori mű

 

A doktori mű be kell, hogy mutassa a pályázó tudományos munkásságának egy jellemző részét. Az alapfogalmak definiálása után tartalmaznia kell az eredmények előzményeit, egymásra épülését, helyét a tudományban, tudományos megalapozását, és csak ilyen, minden részletében ismertetett, ellenőrizhető eredmény értékelhető.

 

Nem tekintendő tehát a mű részének egy részletes bizonyítás nélkül közölt elméleti matematikai tétel. Nem helyettesít egy, a műben nem tárgyalt eredményt, ha arról a mű összefoglalójának a szerepét betöltő tézisekben szó van. Ugyanakkor nem hivatkozhat például egy alkalmazott matematikus pályázó arra, hogy algoritmusának (vagy éppen az övével összevetendő korábbi algoritmusnak) a kódjai kereskedelmi okokból nem publikusak. A számítógépes algoritmusoknak, szimulációknak, kísérleteknek stb. az implementáció szintjén reprodukálhatóknak kell lenniük. (Legalábbis, ami a pályázó saját hozzájárulását illeti, ha annak ellenőrzéséhez, értékeléséhez az abban felhasznált programcsomagok vagy az azt részként tartalmazó nagyobb rendszer esetleg ismeretlen kódjai mellőzhetők.) A bíráló a véleményének kialakításához szükséges kipróbáláson kívül ezek alkalmazására, terjesztésére természetesen nem jogosult.

 

Az egész műnek egységes terminológiát, jelölésrendszert kell használnia, és a szűkebb téma szakértőinél szélesebb kör számára is követhetőnek kell lennie.

 

Formáját illetően lehet értekezés, rövid értekezés és könyv.

 

Az értekezés kimondottan a cím megszerzése céljából írott mű. A rövid értekezés ettől abban különbözik, hogy a részleteket korábbi publikációk tartalmazhatják, az értekezés részeként ahhoz csatolt formában. Az elméleti matematikában ezeken a részleteken a bizonyítások részleteit értjük, az operációkutatásban és az informatikában a bizonyítások, az algoritmus- és modellspecifikációk részleteit, a kutatás-fejlesztési projektek részletes dokumentációját, a szoftver fejlesztések és esettanulmányok részletes leírását, a megvalósított algoritmusok környezetfüggő részleteit. Ilyen részletnek számító szoftver egyébként – még a hagyományos értekezés mellékleteként is – elektronikus adathordozón is beadható.

 

Könyvvel pályázók kötelesek tételesen felsorolni, hogy melyek abban a saját eredményeik.

 

2. Az értékelés szempontjai

 

Nagyjából egyformán kell súlyozni a téma és az eredmények jelentőségét (fontosságát, alkalmazhatóságát, hasznosságát) az eredmények mélységével (eredetiségével, ötletességével, bonyolultságával). Az előbbihez a munka teljes terjedelme figyelembe veendő, beleértve – itt elsősorban alkalmazott matematikusokra, informatikusokra gondolunk – annak a gyakorlati vonatkozásait is, míg az utóbbihoz azt elsősorban csak a tudomány szempontjából kell értékelni. Hogy az operációkutatásban és az informatikában mit tekintünk tudományos eredménynek és annak milyen szintű megalapozását várjuk el, a Mellékletben foglaljuk össze.

 

Ne legyen tehát elég az elméleti matematikában egy sok segédtételt igénylő, nehéz, ötletes bizonyítás, ha az öncél, és nem szolgálja a tudomány előrehaladását. Másfelől, az operációkutatásban és az informatikában is meg kell követelni – az elméleti matematika bizonyításainak megfelelően – az algoritmusok, modellek stb. tudományos igényű elemzését: Többet mond például egy algoritmusról, ha nemzetközi versenyen jól szerepel, mintha a pályázó a saját inputjaival próbálja ki. Ugyancsak keveset jelent olyan összehasonlító vizsgálat, ami pusztán azt állapítja meg, hogy bizonyos esetekben az ő módszere, másokban másé működik jobban. Tudományos szempontból kevés, ha a gyakorlati alkalmazás sikere a processzorerő érdeme, és nem a matematikai, számítástudományi eljárásoké. Nagy különbség van egy önmagában álló modellkísérlet és egy, igazoltan a hibahatáron belül a valósághoz jól illeszkedő modell felállítása között. Annak megnyugtató megállapításához, hogy nagyméretű modellek a gyakorlatban beválnak-e, sokszor több időnek kell eltelnie. Az időnek egyébként sok más területen is, az elméleti matematikában is van ilyen szerepe.

 

2007. január

 

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya

Vissza a honlaphoz.
A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

Tájékoztatója a bíráló bizottságoknak


Tisztelt Bíráló Bizottság!


Levelünkben a pályázókkal is közölt követelményeinket, szempontjainkat ismertetjük.

 

A sikeres habitusvizsgálat után – abban a pályázó teljes munkásságát tekintettük át – most csak a doktori mű értékelése a feladat. Az ezzel kapcsolatban a habitusvizsgálat során felmerült esetleges problémákról az Osztály doktori bizottságának jelenlevő tagja(i) fog(nak) tájékoztatást adni.

 

I. A doktori mű

 

A doktori mű be kell, hogy mutassa a pályázó tudományos munkásságának egy jellemző részét. Az alapfogalmak definiálása után tartalmaznia kell az eredmények előzményeit, egymásra épülését, helyét a tudományban, tudományos megalapozását, és csak ilyen, minden részletében ismertetett, ellenőrizhető eredmény értékelhető.

 

Nem tekintendő tehát a mű részének egy részletes bizonyítás nélkül közölt elméleti matematikai tétel. Nem helyettesít egy, a műben nem tárgyalt eredményt, ha arról a mű összefoglalójának a szerepét betöltő tézisekben szó van. Ugyanakkor nem hivatkozhat például egy alkalmazott matematikus pályázó arra, hogy algoritmusának (vagy éppen az övével összevetendő korábbi algoritmusnak) a kódjai kereskedelmi okokból nem publikusak. A számítógépes algoritmusoknak, szimulációknak, kísérleteknek stb. az implementáció szintjén reprodukálhatóknak kell lenniük. (Legalábbis, ami a pályázó saját hozzájárulását illeti, ha annak ellenőrzéséhez, értékeléséhez az abban felhasznált programcsomagok vagy az azt részként tartalmazó nagyobb rendszer esetleg ismeretlen kódjai mellőzhetők.) A bíráló a véleményének kialakításához szükséges kipróbáláson kívül ezek alkalmazására, terjesztésére természetesen nem jogosult.

 

Az egész műnek egységes terminológiát, jelölésrendszert kell használnia, és a szűkebb téma szakértőinél szélesebb kör számára is követhetőnek kell lennie.

 

Formáját illetően lehet értekezés, rövid értekezés és könyv.

 

Az értekezés kimondottan a cím megszerzése céljából írott mű. A rövid értekezés ettől abban különbözik, hogy a részleteket korábbi publikációk tartalmazhatják, az értekezés részeként ahhoz csatolt formában. Az elméleti matematikában ezeken a részleteken a bizonyítások részleteit értjük, az operációkutatásban és az informatikában a bizonyítások, az algoritmus- és modellspecifikációk részleteit, a kutatás-fejlesztési projektek részletes dokumentációját, a szoftver fejlesztések és esettanulmányok részletes leírását, a megvalósított algoritmusok környezetfüggő részleteit. Ilyen részletnek számító szoftver egyébként – még a hagyományos értekezés mellékleteként is – elektronikus adathordozón is beadható.

 

Könyvvel pályázók kötelesek tételesen felsorolni, hogy melyek abban a saját eredményeik.

 

2. Az értékelés szempontjai

 

Nagyjából egyformán kell súlyozni a téma és az eredmények jelentőségét (fontosságát, alkalmazhatóságát, hasznosságát) az eredmények mélységével (eredetiségével, ötletességével, bonyolultságával). Az előbbihez a munka teljes terjedelme figyelembe veendő, beleértve – itt elsősorban alkalmazott matematikusokra, informatikusokra gondolunk – annak a gyakorlati vonatkozásait is, míg az utóbbihoz azt elsősorban csak a tudomány szempontjából kell értékelni. Hogy az operációkutatásban és az informatikában mit tekintünk tudományos eredménynek és annak milyen szintű megalapozását várjuk el, a Mellékletben foglaljuk össze.

 

Ne legyen tehát elég az elméleti matematikában egy sok segédtételt igénylő, nehéz, ötletes bizonyítás, ha az öncél, és nem szolgálja a tudomány előrehaladását. Másfelől, az operációkutatásban és az informatikában is meg kell követelni – az elméleti matematika bizonyításainak megfelelően – az algoritmusok, modellek stb. tudományos igényű elemzését: Többet mond például egy algoritmusról, ha nemzetközi versenyen jól szerepel, mintha a pályázó a saját inputjaival próbálja ki. Ugyancsak keveset jelent olyan összehasonlító vizsgálat, ami pusztán azt állapítja meg, hogy bizonyos esetekben az ő módszere, másokban másé működik jobban. Tudományos szempontból kevés, ha a gyakorlati alkalmazás sikere a processzorerő érdeme, és nem a matematikai, számítástudományi eljárásoké. Nagy különbség van egy önmagában álló modellkísérlet és egy, igazoltan a hibahatáron belül a valósághoz jól illeszkedő modell felállítása között. Annak megnyugtató megállapításához, hogy nagyméretű modellek a gyakorlatban beválnak-e, sokszor több időnek kell eltelnie. Az időnek egyébként sok más területen is, az elméleti matematikában is van ilyen szerepe.

 

3. Érdemi kifogás

 

Erről szól a Doktori Szabályzat III. fejezet 42. pontja, majd a 44. pont (3) bekezdése. Tipikusan ilyen, ha valaki hibát talál a főtételben. Érdemi kifogást kell emelni akkor is, ha a doktori mű nem felel meg a Doktori Szabályzat vagy az osztályunk itt megfogalmazott valamely követelményének. Nem tekintendő viszont érdemi kifogásnak, ha valaki a doktori művet nem találja kellően színvonalasnak.

 

Érdemi kifogást a nyilvános vita előtt írásban vagy a vita során szóban kell megtenni (ha azt más – például egy hivatalos bíráló – nem tette már meg), hogy a pályázó lehetőséget kapjon a válaszra. A nyilvános vita lezárása után felmerült érdemi kifogás a szavazásban már nem vehető figyelembe.

 

4. A Bizottság jelentése

 

Ahogy a Doktori Tanács az osztályoktól, úgy mi a t. Bizottságtól is alapos szakmai indoklással ellátott beszámolót kérünk. Jelenjen meg ebben minden, a zárt ülésen elhangzott érdemi, esetleg kisebbségi vélemény is, ne csak a többségi álláspontot alátámasztók.

 

2007. január

 

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya


Vissza a honlaphoz.

Melléklet a tájékoztatókhoz

 

I. Az operációkutatásban tudományos jellegű eredménynek minősülnek – az elméleti matematikához és az informatikához sorolható eredmények mellett – a következők:

 

1. Új és jó tulajdonságokkal rendelkező elméleti algoritmus kidolgozása. Vizsgálandó gyakorlati szempontból is releváns konvergenciafogalom, konvergenciasebesség, polinomialitás.

 

2. Számítógépen hatékonyan működő algoritmus kidolgozása, ismert algoritmus vagy algoritmuscsalád továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele. Az algoritmusok megjavítása kísérleti-matematikai eszközökkel; kísérleti matematikai eszközök kidolgozása ilyen célra. A hatékonyságot, stabilitást, pontosságot stb. a szűkebb szakmában nemzetközileg elfogadott módon és módszerrel (a standard tesztfeladatok mellett nehéz tesztfeladatokon való futtatással, korábbi algoritmusokkal történő elemző összehasonlítással is) ellenőrizni kell.

 

3. Ismert modell és/vagy ismert módszer újszerű alkalmazása, ismert alkalmazási területen újszerű modell és/vagy újszerű módszertan alkalmazásával nyert új és fontos összefüggés felfedezése. Itt az alkalmazási terület szempontjai az irányadóak, ami lehet más tudományágban, a termelésben stb., de vizsgálni kell azt is, milyen lényeges ebben a matematika szerepe.

 

4. Új és jó tulajdonságokkal rendelkező, gyakorlati problémá(k)hoz illeszkedő modell(ek) felépítése. A megoldás(ok) létezésének megmutatása, a megoldások számának meghatározása és a modellben szereplő matematikai objektumok tulajdonságainak, a gyakorlati valós adatokhoz való, a hibahatáron belüli illeszkedésnek a vizsgálati eredményei.

 

5. Az operációkutatás új alkalmazási területének tudományosan újszerű feltárása. A 3. pontban mondottak itt is érvényesek.

 

6. Olyan alkotások, amelyek a fentiek közül többféle összetevő együtteseként alkotnak új minőséget.

 

II. Az informatikában tudományos jellegű eredménynek minősülnek – az elméleti matematikához sorolható eredmények mellett – a következők:

 

1. Új számítástechnikai/informatikai módszertan, lényeges formális tartalommal. Jellegzetesen ilyenek a számítástechnikai rendszerek leírására, specifikációjára, a leírás verifikálására alkalmas elméleti keretek, amelyekkel a software engineering foglalkozik. A módszertan alkalmazási területe lehet az információs technológiákon belül és azon kívül is. Fontos szempont a logikai felépítés formalizáltsága, általánossága, a leíró erő vizsgálata. Érdemi alkalmazások is kívánatosak.

 

2. Új algoritmus. Ez részben az elméleti jellegű eredményekhez tartozik. Az ilyen eredmény értékelhető akkor is, ha van mérhető gyakorlati/experimentális értéke, mondjuk hatékonyan megold korábban megoldhatatlan vagy rossz hatásfokkal megoldható feladatokat, tekintélyes programrendszer része, kiegészít vagy kivált kereskedelemben kapható komplex eszközöket, termékként vagy termékbe épülve is megjelenik, széles alkalmazási kört elégít ki.

 

3. A számítástudomány/informatika új alkalmazási területének feltárása, kidolgozása, ami újszerű, fontos és hasznos alkalmazási területre vonatkozik, megalapozott megoldással. Ide tartoznak többek között a nagy, speciális funkciójú adatbázisok, az intelligens grafikus felületek, a különféle irodai, üzleti, kulturális és mindennapi életben fontos új rendszerek kifejlesztései.

 

4. Új, számottevő részben számítástudományi/matematikai hátterű, tartalmú modell kidolgozása. A valósághoz való illeszkedésének a vizsgálata.

 

5. Számítógépes kísérletek, szimuláció: egy alkalmazási terület (jellegzetesen más tudomány) egy problémája kapcsán elsősorban az illető terület szempontjai szerint értékelendő, de számítástudományi megoldásokra is lényegesen építő eredmény.

 

6. Olyan alkotások, amelyek a fentiek közül többféle összetevő együtteseként alkotnak új minőséget.

Vissza a honlaphoz.