Magyar
Tudományos Akadémia
Matematikai Tudományok Osztálya
Vissza a honlaphoz.
Az MTA Doktori Szabályzata |
Az
Osztály Doktori Bizottságának |
|
|
| Melléklet a tájékoztatókhoz | |||
A MATEMATIKAI
TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
DOKTORI BIZOTTSÁGÁNAK*
Tájékoztatója
a pályázóknak
Kedves
Pályázó!
A szakmai
tudományos bizottságok, a Matematikai
Bizottság, az Operációkutatási
Bizottság és az Informatika-
és
Számítástudományi Bizottság
közül az illetékes(ek) eljárása
után – bár azok a
saját hatáskörüket is
átruházhatják a mi bizottságunkra – a
három bizottság
(állandó és a konkrét
pályázathoz rendelt ideiglenes)
delegáltjaiból álló
Doktori
Bizottság készíti elő a Matematikai
Tudományok Osztályának döntéseit,
elsősorban a védés előtti úgynevezett
habitusvizsgálatot. A kéréseinket,
javaslatainkat, ajánlatainkat, főbb szempontjainkat
gyűjtöttük itt össze.
A
színvonal megítélése elsősorban a Doktori
Szabályzatban is előírt 5 kiemelt tudományos
publikáción alapul. (A Doktori
Szabályzat a tudományos fokozat megszerzése
utáni eredményekről szól, mi
azonban az az előtt elérteket is figyelembe vesszük.
Ilyeneket is benyújthat,
összesen tehát – hogy a formális
előírás teljesüljön – 5-nél több
publikációt
is, de jelölje meg közülük a
véleménye szerint legjobb 5-öt.)
Publikáción
a szakmában lektoráltnak, publikáltnak
tekintett alkotást értünk, amelyből megismerhetőek a
benne foglalt új
tudományos eredmények; tipikusan megjelent vagy
közlésre elfogadott könyv vagy
cikk, algoritmus, programcsomag vagy gyakorlati alkalmazás.
Amennyiben nem
(vagy még nem) ténylegesen megjelent
közleményről van szó, a megfelelő
igazolást, elfogadó nyilatkozatot kérjük
mellékelni.
Bár
a Doktori
Szabályzat megengedi, hogy a kiemelt
publikációk között könyv is legyen, egy,
nemcsak a szerző saját eredményeit
tartalmazó könyv elbírálása a
bizottságunk munkáját lényegesen
megnehezíti. Ha
szerepeltet könyvet ilyen minőségben, tételesen
sorolja fel, melyek a saját
eredményei benne!
Fontos, hogy a kiemelt publikációkat körültekintően állítsa össze, nem feltétlenül a legkedvesebb cikkei jelentik a legjobb választást. Ne legyen mind friss eredmény, amelynek hatását még nem lehet felmérni! Az 5 között is adjon meg – lehetőleg több szempontból (jelentőség, mélység, ...) – rangsorolást! Az összeállításnál kérjük vegye figyelembe, hogy a Bizottság (a pályázó saját hozzájárulásának értékelhetősége szempontjából) előnyben részesíti az önállókat a közös dolgozatokkal szemben.
Kérjük,
hogy saját maga is értékeljen –
közérthető
formában, legfeljebb 3 oldalnyi terjedelemben –
néhány, az 5 kiemelt
publikációban megfogalmazott eredményt: a
lényegüket kimondva, elhelyezve az
adott tudományterületen (előzményei,
jelentősége, hatása), utalva a probléma és
a módszer nehézségére stb.
Nagyjából
egyformán súlyozzuk a téma és az
eredmények
jelentőségét (fontosságát,
alkalmazhatóságát, hasznosságát) az
eredmények
mélységével (eredetiségével,
ötletességével, bonyolultságával). Az
előbbihez a
tevékenység teljes terjedelmét figyelembe
vesszük, beleértve – itt elsősorban
alkalmazott matematikusokra, informatikusokra gondolunk – a gyakorlati
munkát
is, míg az utóbbihoz annak elsősorban a tudományos
jellegű vonatkozásait. Hogy
az operációkutatásban és az
informatikában mit tekintünk tudományos
eredménynek
és annak milyen szintű megalapozását várjuk
el, a Mellékletben foglaljuk össze.
2.
Publikációs tevékenység
A
publikációs lista is csak a fenti értelemben vett
publikációkat tartalmazza, a megfelelő
igazolásokat szintén mellékelve.
A
bizottságunk súlyt helyez arra, hogy legyenek
közöttük rangos, széles
olvasótáborral rendelkező, nemzetközi
folyóiratokban
megjelentek is.
3.
Hatás, nemzetközi
elismertség, iskolateremtés
Ezek
megítélése – ide sorolva az iskolateremtést
is,
amelyen egyrészt a közvetlen tanítványaira
gyakorolt hatását értjük, de
szélesebb felfogásban azt is, ahogyan a
munkásságát követői önálló
kutatási
vagy alkalmazási területté
teljesítették ki – sok más tényező mellett
részben a
hivatkozási listán alapul.
A
hivatkozási lista csak mindenki által
hozzáférhető
publikációkat tartalmazhat, tehát
közlésre elfogadott dolgozatot még nem. Ne
tartalmazzon önhivatkozásokat, még társszerző
önhivatkozásait sem, azaz
például, ha közös cikket idéz a
szóban forgó cikk társszerzője. Derüljön
ki a
listából, hogy az egyes tételek mely
publikációját (publikációit)
idézik.
Minimum-követelmény,
hogy legyen – az alábbiak szerint
számolva – legalább 30 különböző
hivatkozása, és azok között legalább 10
"minőségi", azaz olyan, amelyik nemcsak megemlíti a
publikációját,
hanem például továbbfejleszti, tárgyalja,
alkalmazza az eredményét. Kérjük,
hogy dokumentálja is 10-nek e minőségi jellegét
egyrészt mellékelve a hivatkozó
publikációkat vagy azok érintett részeit,
másrészt a hivatkozó részletek
fénymásolataiból készített,
legfeljebb 3 oldalas rövid
összeállítással. A
pályázó adjon meg egy listát az
általa
legértékesebbnek tartott, független minőségi
hivatkozásairól, megjelölve, hogy
a hivatkozó cikk megjelenési helye folyóiratot,
monográfiát,
konferencia-kiadványt, vagy esetleg egyéb forrást
takar (az ugyanis nem mindig
egyértelmű a kiadvány címéből), és
ezen belül jelöljön meg (és a fentiek
szerint dokumentáljon) tetszése szerint 10
hivatkozást, ami az említett formai
követelményeknek eleget tesz.
Ezen
követelmény teljesítéséhez csak
könyvet, referált
nemzetközi folyóiratbeli cikket, a fenti értelemben
publikációnak minősülő
algoritmust, programcsomagot, gyakorlati alkalmazást fogadunk el
hivatkozásként. Multiplicitás nélkül
számolunk: egy hivatkozó publikáció egynek
számít függetlenül attól, hogy
hány publikációját idézi. Nem
tekintjük
különbözőnek azt sem, ha egy hivatkozó szerző –
például a témakört áttekintő
cikkében – ugyanabban a vonatkozásban pusztán
megismétli korábbi hivatkozását,
vagy ha ugyanazt a gyakorlati alkalmazást több
felhasználó is elvégzi.
A
határok elérése egyébként még
nem elégséges: minőségi
szempontokat (például ki és hogyan idéz)
és más mennyiségi mutatókat
(külföldi
hivatkozók száma, sokat idézett eredmények
száma, a minimumkövetelmény
ellenőrzésénél azonosnak tekintett
hivatkozások száma stb.) is összevetünk.
Célszerű hát minél teljesebb listát
készíteni, de abban a minimumkövetelmény
feltételeit teljesítő hivatkozások jól
különüljenek el.
4.
Nyelvhasználat
Sok
esetben megkönnyítheti az
értekezésének
elbírálását
– azzal, hogy külföldi opponenst is felkérhetünk
–, ha idegen nyelven írja meg.
Előzetes megkeresésre nyilatkozunk arról, hogy a
témájában ez milyen nyelvet
jelenthet, illetve hogy milyen idegen nyelven folytatható le a
teljes eljárás.
Az angolt automatikusan elfogadjuk.
5.
Értekezés: hagyományos
vagy rövid?
Ezzel
kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a Doktori
Szabályzat "A doktori mű" (25/A) c. fejezetét is.
Amit az
1. pontban
a könyvről mint kiemelt publikációról
mondtunk, az a könyvre mint doktori műre
és a bizottságunk helyett az opponensek
munkájára is érvényes.
Az
értekezés a cím megszerzése
céljából írott mű,
amelyben a pályázó bemutatja tudományos
munkásságának egy jellemző részét.
Az
alapfogalmak definiálása után ismertetni kell
eredményeinek az előzményeit,
egymásra épülését, helyét a
tudományban, tudományos megalapozását. Az
egész
műben egységes terminológiát,
jelölésrendszert kell használni, és
eredményeit
úgy kell leírni, hogy azok a szűkebb téma
szakértőinél szélesebb kör
számára is
követhetők legyenek.
A
rövid értekezés abban különbözik a
hagyományostól,
hogy megengedett, hogy a részleteket korábbi
publikációi (itt is a fenti
értelemben véve a publikációt)
tartalmazzák – az értekezés
részeként ahhoz
csatolt formában. Az elméleti matematikában ezeken
a részleteken a bizonyítások
részleteit értjük, az
operációkutatásban és az
informatikában a bizonyítások,
az algoritmus- és modellspecifikációk
részleteit, a kutatás-fejlesztési
projektek részletes dokumentációját, a
szoftver fejlesztések és esettanulmányok
részletes leírását, a
megvalósított algoritmusok környezetfüggő
részleteit. Ilyen
részletnek számító szoftver
egyébként – még a hagyományos
értekezés mellékleteként
is – elektronikus adathordozón is beadható.
Így
összeállított rövid értekezést,
amennyiben megfelel
az értekezés kritériumainak, elfogadunk.
Felhívjuk azonban a figyelmét arra,
hogy a habitusvizsgálat során a feltételek
meglétét pusztán formálisan
ellenőrizzük, és ha a hiányukat az opponens fedi
fel, az a pályázat
elutasítását vonhatja maga után.
Kerülendő,
hogy az értekezés az összegyűjtött
műveivé
váljon. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy egy
egységes témát öleljen fel,
és csak a fontos eredményeket tartalmazza (akár
egy monográfia). Bőven elegendő
100 oldal (össz)terjedelem.
6.
Előbírálat
Lehetősége
van a teljesen kész pályázatát – a
kérelem
dátumát üresen hagyva, az eljárási
díj befizetése nélkül – nem-hivatalosan
közvetlenül a Matematikai
Osztály
titkárságán benyújtani a hivatalos
beadási
időkön kívül is, ha a bizottságunk egyik
állandó tagja ajánlja.
A szakmai
tudományos bizottságokkal együtt lefolytatjuk
a habitusvizsgálatot a bizottságunk
állásfoglalásával bezárólag,
és
tájékoztatjuk az eredményről. A
véleményünket nem vitathatja, de amennyiben
átdolgozást javasolunk, arra a feltételeink
megjelölésével egyszeri lehetőséget
biztosítunk. Az átdolgozott pályázat
elbírálásáról hasonló
tájékoztatást kap.
Ha a
tájékoztatásunk után a hivatalos
beadás mellett
dönt, akkor a következő beadási időszakban
(februárban vagy szeptemberben)
dátumozza a kérelmét, befizeti az
eljárási díjat, és az Osztály
haladéktalanul
továbbítja az anyagát a Doktori Tanácshoz.
Mihelyt megérkezik az engedély az
eljárás megindítására, az előzetes
eljárás hivatalossá válik, és az
Osztály
habitusvizsgálatával folytatódik.
Ha
már korábban pályázott, akkor új
pályázatot – a
javaslatunk szerinti átdolgozás nem minősül annak –
előbírálatra leghamarabb 3
évvel az után fogadunk el, hogy az előző
ügyét lezártuk.
A
pályázatok elbírálását a
beérkezésük szerint
folyamatosan végezzük, függetlenül attól,
hogy melyik úton kerültek
benyújtásra. Akármelyik utat is választja,
segítené a munkánk ütemezését,
ha a
beadás idejét egy-két hónappal előre jelzi
az Osztály titkárságának a téma
megjelölésével.
Az
illetékes szakmai tudományos bizottság más
segítséget
is nyújthat.
Végezetül
összefoglalásként felsoroljuk a Doktori
Tanács tájékoztatójában
felsoroltakon
felüli osztály-specifikus beadandó
anyagokat:
2005.
június
A
Matematikai Tudományok Osztálya
Doktori
Bizottsága
e-mail
cím: matdokt@office.mta.hu
Vissza
a honlaphoz.
Tájékoztatója a bírálóknak
Tisztelt
Bíráló!
Levelünkben
a pályázókkal is közölt
követelményeinkről,
szempontjainkról tájékoztatjuk.
A sikeres
habitusvizsgálat után – abban a
pályázó teljes munkásságát
tekintettük át – most csak a doktori mű
értékelése a
feladat.
A doktori
mű be kell, hogy mutassa a pályázó
tudományos
munkásságának egy jellemző részét.
Az alapfogalmak definiálása után
tartalmaznia kell az eredmények előzményeit,
egymásra épülését, helyét a
tudományban, tudományos megalapozását,
és csak ilyen, minden részletében ismertetett,
ellenőrizhető eredmény értékelhető.
Nem
tekintendő tehát a mű részének egy
részletes
bizonyítás nélkül közölt
elméleti matematikai tétel. Nem helyettesít egy, a
műben nem tárgyalt eredményt, ha arról a mű
összefoglalójának a szerepét
betöltő tézisekben szó van. Ugyanakkor nem
hivatkozhat például egy alkalmazott
matematikus pályázó arra, hogy
algoritmusának (vagy éppen az övével
összevetendő korábbi algoritmusnak) a kódjai
kereskedelmi okokból nem
publikusak. A számítógépes algoritmusoknak,
szimulációknak, kísérleteknek stb.
az implementáció szintjén
reprodukálhatóknak kell lenniük. (Legalábbis,
ami a
pályázó saját
hozzájárulását illeti, ha annak
ellenőrzéséhez, értékeléséhez
az
abban felhasznált programcsomagok vagy az azt
részként tartalmazó nagyobb
rendszer esetleg ismeretlen kódjai mellőzhetők.) A
bíráló a véleményének
kialakításához szükséges
kipróbáláson kívül ezek
alkalmazására, terjesztésére
természetesen nem jogosult.
Az
egész műnek egységes terminológiát,
jelölésrendszert
kell használnia, és a szűkebb téma
szakértőinél szélesebb kör
számára is
követhetőnek kell lennie.
Formáját
illetően lehet értekezés, rövid
értekezés és
könyv.
Az
értekezés kimondottan a cím megszerzése
céljából
írott mű. A rövid értekezés ettől abban
különbözik, hogy a részleteket korábbi
publikációk tartalmazhatják, az
értekezés részeként ahhoz csatolt
formában. Az
elméleti matematikában ezeken a részleteken a
bizonyítások részleteit értjük,
az operációkutatásban és az
informatikában a bizonyítások, az algoritmus-
és
modellspecifikációk részleteit, a
kutatás-fejlesztési projektek részletes
dokumentációját, a szoftver fejlesztések
és esettanulmányok részletes
leírását,
a megvalósított algoritmusok környezetfüggő
részleteit. Ilyen részletnek
számító szoftver egyébként –
még a hagyományos értekezés
mellékleteként is –
elektronikus adathordozón is beadható.
Könyvvel
pályázók kötelesek tételesen
felsorolni, hogy
melyek abban a saját eredményeik.
2. Az
értékelés szempontjai
Nagyjából
egyformán kell súlyozni a téma és az
eredmények jelentőségét
(fontosságát, alkalmazhatóságát,
hasznosságát) az
eredmények mélységével
(eredetiségével, ötletességével,
bonyolultságával). Az
előbbihez a munka teljes terjedelme figyelembe veendő, beleértve
– itt
elsősorban alkalmazott matematikusokra, informatikusokra gondolunk –
annak a
gyakorlati vonatkozásait is, míg az utóbbihoz azt
elsősorban csak a tudomány
szempontjából kell értékelni. Hogy az
operációkutatásban és az
informatikában mit
tekintünk tudományos eredménynek és annak
milyen szintű megalapozását várjuk
el, a Mellékletben foglaljuk össze.
Ne legyen
tehát elég az elméleti matematikában egy
sok
segédtételt igénylő, nehéz, ötletes
bizonyítás, ha az öncél, és nem
szolgálja a
tudomány előrehaladását. Másfelől, az
operációkutatásban és az
informatikában
is meg kell követelni – az elméleti matematika
bizonyításainak megfelelően – az
algoritmusok, modellek stb. tudományos igényű
elemzését: Többet mond például
egy algoritmusról, ha nemzetközi versenyen jól
szerepel, mintha a pályázó a
saját inputjaival próbálja ki. Ugyancsak keveset
jelent olyan összehasonlító
vizsgálat, ami pusztán azt állapítja meg,
hogy bizonyos esetekben az ő
módszere, másokban másé működik
jobban. Tudományos szempontból kevés, ha a
gyakorlati alkalmazás sikere a processzorerő érdeme,
és nem a matematikai,
számítástudományi
eljárásoké. Nagy különbség van
egy önmagában álló
modellkísérlet és egy, igazoltan
a hibahatáron belül a valósághoz jól
illeszkedő modell felállítása között.
Annak megnyugtató megállapításához,
hogy nagyméretű modellek a gyakorlatban
beválnak-e, sokszor több időnek kell eltelnie. Az időnek
egyébként sok más
területen is, az elméleti matematikában is van ilyen
szerepe.
2007.
január
MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya
Tájékoztatója a bíráló bizottságoknak
Tisztelt
Bíráló Bizottság!
Levelünkben a
pályázókkal is
közölt követelményeinket, szempontjainkat
ismertetjük.
A sikeres habitusvizsgálat
után –
abban a pályázó teljes
munkásságát tekintettük át – most csak
a doktori mű
értékelése a feladat. Az ezzel kapcsolatban a
habitusvizsgálat során felmerült
esetleges problémákról az Osztály doktori
bizottságának jelenlevő tagja(i)
fog(nak) tájékoztatást adni.
I. A doktori mű
A doktori mű be kell, hogy mutassa
a pályázó tudományos
munkásságának egy jellemző részét.
Az alapfogalmak
definiálása után tartalmaznia kell az
eredmények előzményeit, egymásra
épülését,
helyét a tudományban, tudományos
megalapozását, és csak ilyen, minden
részletében ismertetett, ellenőrizhető eredmény
értékelhető.
Nem tekintendő tehát a mű
részének
egy részletes bizonyítás nélkül
közölt elméleti matematikai tétel. Nem
helyettesít egy, a műben nem tárgyalt eredményt,
ha arról a mű
összefoglalójának a szerepét betöltő
tézisekben szó van. Ugyanakkor nem
hivatkozhat például egy alkalmazott matematikus
pályázó arra, hogy
algoritmusának (vagy éppen az övével
összevetendő korábbi algoritmusnak) a
kódjai kereskedelmi okokból nem publikusak. A
számítógépes algoritmusoknak,
szimulációknak,
kísérleteknek stb. az implementáció
szintjén reprodukálhatóknak kell lenniük.
(Legalábbis, ami a pályázó saját
hozzájárulását illeti, ha annak
ellenőrzéséhez, értékeléséhez
az abban felhasznált programcsomagok vagy az azt
részként tartalmazó nagyobb rendszer esetleg
ismeretlen kódjai mellőzhetők.) A
bíráló a véleményének
kialakításához szükséges
kipróbáláson kívül ezek
alkalmazására, terjesztésére
természetesen nem jogosult.
Az egész műnek egységes
terminológiát, jelölésrendszert kell
használnia, és a szűkebb téma
szakértőinél
szélesebb kör számára is követhetőnek
kell lennie.
Formáját illetően lehet
értekezés,
rövid értekezés és könyv.
Az értekezés kimondottan a
cím
megszerzése céljából írott mű. A
rövid értekezés ettől abban
különbözik, hogy a
részleteket korábbi publikációk
tartalmazhatják, az értekezés
részeként ahhoz csatolt
formában. Az elméleti matematikában ezeken a
részleteken a bizonyítások
részleteit értjük, az
operációkutatásban és az
informatikában a bizonyítások,
az algoritmus- és modellspecifikációk
részleteit, a kutatás-fejlesztési projektek
részletes dokumentációját, a szoftver
fejlesztések és esettanulmányok részletes
leírását, a megvalósított
algoritmusok környezetfüggő részleteit. Ilyen
részletnek számító szoftver
egyébként – még a hagyományos
értekezés
mellékleteként is – elektronikus adathordozón is
beadható.
Könyvvel pályázók
kötelesek
tételesen felsorolni, hogy melyek abban a saját
eredményeik.
2. Az értékelés
szempontjai
Nagyjából egyformán
kell súlyozni
a téma és az eredmények jelentőségét
(fontosságát, alkalmazhatóságát,
hasznosságát) az eredmények
mélységével (eredetiségével,
ötletességével,
bonyolultságával). Az előbbihez a munka teljes terjedelme
figyelembe veendő,
beleértve – itt elsősorban alkalmazott matematikusokra,
informatikusokra
gondolunk – annak a gyakorlati vonatkozásait is, míg az
utóbbihoz azt
elsősorban csak a tudomány szempontjából kell
értékelni. Hogy az
operációkutatásban
és az informatikában mit tekintünk tudományos
eredménynek és annak milyen
szintű megalapozását várjuk el, a
Mellékletben foglaljuk össze.
Ne legyen tehát elég az
elméleti
matematikában egy sok segédtételt igénylő,
nehéz, ötletes bizonyítás, ha az
öncél, és nem szolgálja a tudomány
előrehaladását. Másfelől, az
operációkutatásban és az
informatikában is meg kell követelni – az elméleti
matematika bizonyításainak megfelelően – az algoritmusok,
modellek stb.
tudományos igényű elemzését: Többet
mond például egy algoritmusról, ha nemzetközi
versenyen jól szerepel, mintha a pályázó a
saját inputjaival próbálja ki.
Ugyancsak keveset jelent olyan összehasonlító
vizsgálat, ami pusztán azt
állapítja meg, hogy bizonyos esetekben az ő
módszere, másokban másé működik
jobban. Tudományos szempontból kevés, ha a
gyakorlati alkalmazás sikere a
processzorerő érdeme, és nem a matematikai,
számítástudományi
eljárásoké. Nagy
különbség van egy önmagában
álló modellkísérlet és egy,
igazoltan a hibahatáron
belül a valósághoz jól illeszkedő modell
felállítása között. Annak
megnyugtató
megállapításához, hogy nagyméretű
modellek a gyakorlatban beválnak-e, sokszor
több időnek kell eltelnie. Az időnek egyébként sok
más területen is, az
elméleti matematikában is van ilyen szerepe.
3. Érdemi kifogás
Erről szól a Doktori
Szabályzat III. fejezet 42. pontja, majd a 44. pont (3)
bekezdése.
Tipikusan ilyen, ha
valaki hibát talál a főtételben. Érdemi
kifogást kell emelni akkor is, ha a
doktori mű nem felel meg a Doktori Szabályzat vagy az
osztályunk itt
megfogalmazott valamely követelményének. Nem
tekintendő viszont érdemi
kifogásnak, ha valaki a doktori művet nem találja kellően
színvonalasnak.
Érdemi kifogást a
nyilvános vita
előtt írásban vagy a vita során szóban kell
megtenni (ha azt más – például egy
hivatalos bíráló – nem tette már meg), hogy
a pályázó lehetőséget kapjon a
válaszra. A nyilvános vita lezárása
után felmerült érdemi kifogás a
szavazásban
már nem vehető figyelembe.
Ahogy a Doktori Tanács az
osztályoktól, úgy mi a t.
Bizottságtól is alapos szakmai indoklással
ellátott
beszámolót kérünk. Jelenjen meg ebben minden,
a zárt ülésen elhangzott érdemi,
esetleg kisebbségi vélemény is, ne csak a
többségi álláspontot
alátámasztók.
2007. január
MTA III. Matematikai Tudományok
Osztálya
Vissza a honlaphoz.
I. Az
operációkutatásban tudományos
jellegű eredménynek minősülnek – az elméleti
matematikához és az informatikához
sorolható eredmények mellett – a következők:
1.
Új és jó
tulajdonságokkal
rendelkező elméleti algoritmus kidolgozása.
Vizsgálandó gyakorlati szempontból
is releváns konvergenciafogalom, konvergenciasebesség,
polinomialitás.
2.
Számítógépen hatékonyan
működő algoritmus kidolgozása, ismert algoritmus
vagy algoritmuscsalád továbbfejlesztése,
hatékonyabbá tétele. Az algoritmusok
megjavítása kísérleti-matematikai
eszközökkel; kísérleti matematikai
eszközök
kidolgozása ilyen célra. A hatékonyságot,
stabilitást, pontosságot stb. a
szűkebb szakmában nemzetközileg elfogadott módon
és módszerrel (a standard tesztfeladatok
mellett nehéz tesztfeladatokon való futtatással,
korábbi algoritmusokkal
történő elemző összehasonlítással is)
ellenőrizni kell.
3.
Ismert modell és/vagy ismert módszer újszerű
alkalmazása, ismert
alkalmazási területen újszerű modell és/vagy
újszerű módszertan alkalmazásával nyert
új és fontos összefüggés
felfedezése. Itt az alkalmazási terület szempontjai
az
irányadóak, ami lehet más
tudományágban, a termelésben stb., de
vizsgálni kell
azt is, milyen lényeges ebben a matematika szerepe.
4.
Új és jó tulajdonságokkal rendelkező,
gyakorlati problémá(k)hoz illeszkedő
modell(ek) felépítése. A megoldás(ok)
létezésének megmutatása, a
megoldások
számának meghatározása és a
modellben szereplő matematikai objektumok
tulajdonságainak, a gyakorlati valós adatokhoz
való, a hibahatáron belüli
illeszkedésnek a vizsgálati eredményei.
5.
Az operációkutatás új alkalmazási
területének tudományosan újszerű
feltárása. A
3. pontban mondottak itt is érvényesek.
6.
Olyan alkotások, amelyek a fentiek közül
többféle összetevő együtteseként
alkotnak új minőséget.
II. Az informatikában tudományos jellegű
eredménynek minősülnek – az elméleti
matematikához sorolható eredmények mellett – a
következők:
1.
Új számítástechnikai/informatikai
módszertan, lényeges formális
tartalommal. Jellegzetesen ilyenek a
számítástechnikai rendszerek
leírására,
specifikációjára, a leírás
verifikálására alkalmas elméleti keretek,
amelyekkel
a software engineering foglalkozik. A módszertan
alkalmazási területe lehet az információs
technológiákon belül és azon
kívül is. Fontos szempont a logikai
felépítés formalizáltsága,
általánossága, a leíró erő
vizsgálata. Érdemi alkalmazások is
kívánatosak.
2.
Új algoritmus. Ez részben az elméleti jellegű
eredményekhez tartozik. Az
ilyen eredmény értékelhető akkor is, ha van
mérhető gyakorlati/experimentális
értéke, mondjuk hatékonyan megold korábban
megoldhatatlan vagy rossz
hatásfokkal megoldható feladatokat, tekintélyes
programrendszer része, kiegészít
vagy kivált kereskedelemben kapható komplex
eszközöket, termékként vagy
termékbe épülve is megjelenik, széles
alkalmazási kört elégít ki.
4.
Új, számottevő részben
számítástudományi/matematikai
hátterű, tartalmú
modell kidolgozása. A valósághoz való
illeszkedésének a vizsgálata.
5.
Számítógépes kísérletek,
szimuláció: egy alkalmazási terület
(jellegzetesen
más tudomány) egy problémája kapcsán
elsősorban az illető terület szempontjai
szerint értékelendő, de
számítástudományi megoldásokra is
lényegesen építő
eredmény.
6.
Olyan alkotások, amelyek a fentiek közül
többféle összetevő együtteseként
alkotnak új minőséget.
Vissza
a honlaphoz.