Magyar
Tudományos Akadémia
Matematikai Tudományok Osztálya
Vissza a honlaphoz.
ÜGYREND
AZ
MTA III., A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK
OSZTÁLYÁNAK AZ MTA DOKTORA
TUDOMÁNYOS CÍM
MEGSZERZÉSÉÉRT INDÍTOTT
ELJÁRÁSBAN VALÓ
KÖZREMŰKÖDÉSÉRŐL
Ezt az ügyrendet az MTA-ról szóló 1994.
évi XI. törvényével, az MTA
Alapszabályával és
az MTA Doktori
Szabályzattal
(D.Sz.) együtt kell alkalmazni.
Eljárási szabályok
1.
A doktori ügyekben eljáró testületek
és
személyek
(
D.Sz.
9
., 16., 17. pont)
(1) Az MTA Doktora tudományos cím
megszerzéséért indított
eljárásban (a
továbbiakban: doktori eljárás)
testületként járnak el az MTA III., a
Matematikai Tudományok Osztálya (a továbbiakban:
osztály) és az osztály
tudományos bizottságai, amelyek a következők.
A három szakmai bizottság (a továbbiakban:
bizottság): a
Matematikai
Bizottság,
az
Informatika-
és
Számítástudományi Bizottság, az
Operációkutatási
Bizottság, valamint az általuk delegált
(állandó és a konkrét
pályázatok
elbírálására teljes joggal
felruházott ideiglenes), az MTA Doktora címmel
rendelkező tagokból álló
Doktori
Bizottság
(a továbbiakban doktori bizottság). A Doktori
Bizottság állandó tagjainak a
számszerinti összetételét és a
delegálható ideiglenes tagok maximális
számát az Osztály írja elő.
A Doktori Bizottság
állandó és
(az egyes pályázatokhoz rendelt) ideiglenes tagjait a
szakmai bizottságok delegálják úgy, hogy a
Doktori Bizottság
3 évenként történő
újraválasztásakor az állandó tagokra
tett javaslatukat
az Osztály is megtárgyalja, és ha kifogása,
megjegyzése van, azt az érintett
tudományos bizottság(ok) tudomására hozza.
A személyekről szóló
végleges döntés a szakmai bizottságok
kezében
marad.
(2)
A doktori eljárásban a
jelen ügyrendben külön
meghatározott esetekben saját
hatáskörében jár el az osztály
elnöke, a
bizottság elnöke, a doktori bizottság elnöke
és az
előterjesztő.
(3) A doktori eljárásban a szervezési és
végrehajtási feladatokat az osztály
tudományos titkára - a Doktori Tanács
Titkárságával
együttműködve
- látja el.
2.
Az eljárás megindulása
(
D.Sz.
25
., 31. pont)
Az osztály doktori ügyben az MTA Doktori
Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács)
elnökének az osztály elnökéhez
címzett
megkeresésére jár el. A
megkereséshez a kérelmező által benyújtott
valamennyi iratot (a továbbiakban:
iratok) a Doktori Tanács Titkársága küldi meg
az osztálynak és egyidőben
biztosítja a kérelmezőnek elektronikus úton
beküldött adataihoz való
hozzáférhetőséget (Doktori Tanács
Eljárási Szabálya és Ügyrendje, a
továbbiakban:
Doktori
Tanács
kidolgozás alatt álló ügyrendje).
3.
Illetékesség
(
D.Sz.
31-32. pont
)
(1) Az osztály elnöke a Doktori Tanács
elnökének megkeresését
–
annak
beérkezésétől
számított 15 napon belül
–
megvizsgálja
abból
a szempontból, hogy az eljárás
lefolytatására az osztály tudományszak
szerint
illetékes-e.
(2) Az illetékesség vizsgálata során a
D.Sz. rendelkezéseit
(31-32. pont) kell alkalmazni.
(3) Ha az osztály elnöke az eljárásra az
osztály illetékességét
megállapítja,
felszólítja a bizottságokat, hogy nyilatkozzanak
illetékességükről.
(4) Ha az illetéktelenséget állapítja meg,
akkor
erről
az osztályt is tájékoztatja.
4.
(1)
A bizottság nevében
elnöke nyilatkozhat a
bizottság illetékességéről: az
osztály elnökének
felszólításától
számított
15 napon belül állapíthatja meg
illetékességét, illetve
illetéktelenségét.
Illetékes minden olyan bizottság, amelynek elnöke
azt (akárcsak részben) annak
nyilvánítja.
(2) Ha egyik bizottság sem nyilvánul
illetékesnek, a D.Sz.
rendelkezései (31. pont (4)
bek.)
szerint kell
eljárni, 15 napos határidővel.
5.
A tudományos bizottság feladatai
(
D.Sz.
17., 33. pont)
(1)
A bizottság az osztály
elnökének kijelölése
alapján jár el. A bizottság a doktori
kérelemben foglaltak vizsgálatát az
iratok hozzá
érkezésétől
(3. pont (3)
bekezdés)
számított
60 napon belül tartozik lefolytatni, érdemi
állásfoglalását javaslatba foglalni,
és azt a doktori bizottsággal és az
osztállyal írásban közölni.
A bizottság ennek az eljárásnak a
lefolytatására azonban maga helyett a
doktori bizottságot is megbízhatja.
(2)
A bizottság ideiglenes
tagokat delegálhat a
doktori bizottságba. Ha több bizottság is
illetékes, akkor az egyes bizottságok
által delegálható tagok számát a
bizottságok elnökei és a doktori bizottság
elnöke közösen határozzák meg, betartva az
osztály előírását az ideiglenes
tagok maximális számáról.
6.
A tudományos bizottság eljárása
(
D.Sz.
2., 17., 19-21
., 33. pont)
(1)
A bizottság és a doktori
bizottság elnöke
egymással egyetértésben az iratokat
– előterjesztés
elkészítése érdekében
– a doktori
bizottság szakmailag illetékes (legalább)
két
tagjának adja át azzal, hogy
előterjesztésüket
a
kérelmező
tudományos munkásságáról, a
rövid értekezés
benyújtása esetén, e
mű
alapján lefolytatható eljárás
lehetőségéről (
D.Sz. 26. pont (5) bekezdés
) és a
lehetséges
hivatalos bírálókról, valamint a
bíráló bizottságról
egymástól függetlenül,
írásban nyújtsák be a bizottságnak
és a doktori bizottságnak. Az egyik
előterjesztő a doktori bizottság állandó tagja
kell, hogy legyen.
Indokolt esetben a többi
előterjesztőnek
olyan
szakember is
felkérhető, aki
nem tagja a doktori
bizottságnak.
Az
előterjesztőnek 30 napot
kell
határidőként
biztosítani
előterjesztése
elkészítéséhez.
(2) A bizottság valamennyi
tagjának legalább 8 nappal az ülés előtt
írásos formában meg kell küldeni a
kérelmező tudományos előéletéről
készült rövid összefoglalót, és
biztosítani kell a kérelmező
által elektronikusan benyújtott anyaghoz való
hozzáférhetőséget.
(3) A bizottság az előző
bekezdésben említett előterjesztést
érdemben
tárgyalja, és különösen a következő kérdésekben
foglal egymástól elkülönítve
állást:
a) a kérelmezőnek
tudományos munkássága alapján
adományozható-e doktori cím (D.Sz. 1. pont (1)
bekezdés),
b) a benyújtott doktori mű
(D.Sz. 25/A pont)
elbírálásra alkalmas-e, rövid
értekezés benyújtása esetén e mű
alapján az eljárás lefolytatható-e,
c) a hivatalos bírálók és a
bíráló bizottság személyi
összetételének megfelelő
kialakítása.
Ennek során a bizottság a benyújtott
értekezés érdemi részletes
vizsgálatát
mellőzi;
az értekezés tartalmával annyiban foglalkozik,
hogy az elbírálásra formailag alkalmas, vagy
alkalmatlan,
illetőleg
rövid értekezés alapján az
eljárás lefolytatható-e. Az a) és b)
pontban
foglaltak szerinti állásfoglalást
indokolással kell ellátni.
(4) A bizottság a
kérelmező
meghallgatását
rendelheti el (D.Sz. 33. pont (10)
bekezdés),
ha
- az
előterjesztések
tárgyalásakor azt szükségesnek
tartja,
- az
előterjesztések
meghallgatása után szükségesnek
látszik.
(5)
A
bizottság abban az esetben határozatképes, ha az
ügy összes előterjesztője, továbbá a
bizottság szavazásból ki nem zárt
tagjainak legalább a fele jelen van az ülésen (D.Sz.
17. pont (3) bekezdés
).
(6)
A bizottság az előterjesztők
előzetesen írásban benyújtott
véleménye ismeretében tárgyalhatja az
ügyet.
A bizottság álláspontjának
kialakítását szolgáló
ülésen a bizottság
valamennyi tagja részt vesz, azonban csak a D.Sz. 2.
pontjának (3)
bekezdésében
megjelöltek
szavaznak. A kérelmező
szakmai alkalmasságáról 1-2-3-4-5 fokozatú
szavazatokkal – a rövid
értekezés alapján lefolytatható
eljárásról igen-nem szavazatokkal titkosan
foglal állást, majd
állásfoglalását megindokolja. A
szavazás eredménye a
kérelmező
szakmai alkalmasságáról abban az esetben
pozitív,
ha az ülésen adható legnagyobb pontszám
70%-át
meghaladja. Rövid értekezés alapján akkor
folytatható le az eljárás, ha az igen szavazatok
száma az 50%-ot meghaladja, tartózkodás
nincs megengedve (D.Sz. 17. pont (4) bekezdés).
(7)
A bizottság nyílt
szavazással (igen-nem) dönt a hivatalos
bírálókról, valamint a
bíráló bizottság személyi
összetételéről
szóló javaslatról. Ha a titkos szavazást
kérné a bizottság egy tagja, azt el
kell rendelni.
(8)
A hivatalos
bírálókról és a
bíráló bizottság
személyi
összetételéről
az eljárásra bocsáthatóság
vizsgálata után állást kell foglalni akkor
is, ha a bizottság alkalmatlannak
tartja a
kérelmezőt a
doktori cím megszerzésére.
Lehetőség
szerint valamennyi hivatalos bíráló, és a
bíráló
bizottsági
tisztségviselő
és tag helyettesítésére
tartalékot is ki kell jelölni.
(9)
A bizottság
állásfoglalásának azt a
részét, amely
a pályázó tudományos
munkásságának
értékeléséről,
valamint a rövid értekezés alapján
lefolytatható eljárásról szól (az 1.
pont
(1) bekezdés és a 26. pont
(5) bekezdésnek
megfelelően),
szakmai indoklással kell ellátni. Nem kell indokolni a
hivatalos bírálók és a
bíráló bizottság személyi
összetételére vonatkozó javaslatot.
(10)
A bizottság
üléséről emlékeztetőt
kell
készíteni, amely azt tartalmazza, hogy mi
volt a szavazásra feltett kérdés, a
szavazást
megelőző
vitában milyen érvek hangzottak el, és mi volt a
szavazás aránya, eredménye. A
bizottság az
előterjesztők
nevét titkosan kezeli.
(11)
A bizottság
üléséről az
emlékeztetőt a
bizottság titkára készíti el. A
bizottság
állásfoglalását
tartalmazó határozatot annak
indoklásával együtt az
emlékeztetőbe
kell foglalni. A
bizottság állásfoglalását - az
erről szóló
emlékeztetőt
- az elnök
és a titkár írja alá, s azt az
ülést
követő 15
napon belül a Doktori Bizottság és az Osztály
elnökének kell megküldeni.
7.
A doktori bizottság feladata
(1)
A bizottság után a
doktori bizottság is
megtárgyalja a pályázatokat.
a) Az osztály
illetékességi körébe tartozó
tudományterületek sajátosságait figyelembe
véve, mégis egységes szempontok
szerint értékeli a pályázatokat,
összefoglalja a különböző
véleményeket,
és ezzel közvetlenül előkészíti az
osztály döntését.
b)
A doktori eljárás elvi
és ügyrendi kérdéseiben
javaslatokat terjeszt az osztály elé.
(2)
a)
A doktori bizottság tagjaival
egyidőben minden osztálytagot is értesíteni kell a
doktori bizottság üléseiről,
az azokon megtargyalandó pályázatokról,
és hozzáférést kell biztosítani
nekik
ugyanazokhoz a pályázatokkal kapcsolatos anyagokhoz,
amelyeket a doktori
bizottság tagjai megkapnak, illetve amelyekhez
hozzáférhetnek. Az osztálytagok
számára az értesítés és a
hozzáférés biztosítása elektronikus
formában történik
(e-mail, internet) függetlenül attól, hogy a doktori
bizottság tagjai számára a
doktori bizottság ügyrendje mit ír elő.
b)
Minden osztálytag – feltéve,
hogy nem áll fenn összeférhetetlenség –
közölheti a doktori bizottsággal, ha
érdemi, az elbírálást esetleg
befolyásoló információja,
véleménye van a
pályázatról, akár írásban,
akár a doktori bizottság egy tagjának a
közvetítésével, akár úgy, hogy
tanácskozási joggal részt vesz az ügy
tárgyalásán. Az utóbbi esetben a
részvételi igényét legalább 3 nappal
az ülés
előtt jeleznie kell a doktori bizottság elnökének.
(3) A
bizottság előterjesztői
lesznek a
doktori bizottság előterjesztői is. Ettől eltekintve –
értelemszerűen – a doktori
bizottság is a
bizottság eljárási szabályait
követi, l. 6. (2)-(11), kiegészítve azzal, hogy az
osztálynak küldendő
jelentésében javaslatot tesz az osztály
előterjesztőinek a személyére
is, ügyelve arra, hogy ellentétes vélemények
esetén azok mindegyike képviselve
legyen.
(4)
A bizottság és a
doktori bizottság eljárásának
itt nem szabályozott részleteiről a bizottság
és a doktori bizottság
egymással összhangban levő és az osztály
által jóváhagyandó
kiegészítő ügyrendje intézkedik.
8.
Az osztály eljárása
(
D.Sz.
34. pont
)
(1) Az osztály a bizottság és a doktori
bizottság állásfoglalását
– az utóbbi
beérkezésétől
számított 60 napon
belül - ülésen tárgyalja. Az ügy
előterjesztésére az osztály elnöke
– ésszerű határidő
megjelölésével
– a doktori bizottság javaslata alapján (legalább)
két
előterjesztőt kér
fel.
(2) Ha az előterjesztő véleménye eltér a
bizottság és a doktori
bizottság állásfoglalásától,
vagy annak kiegészítését tartja
szükségesnek,
előterjesztését
írásba foglalja. Ha az
előterjesztő egyetért
a bizottság vagy a doktori
bizottság állásfoglalásával,
és annak kiegészítését nem tartja
szükségesnek,
ezt feljegyzi a bizottság, illetve a doktori bizottság
állásfoglalását
tartalmazó iraton, a dátum
feltüntetésével és azt aláírja.
(3) Az előterjesztő írásba foglalt
előterjesztését,
illetőleg a bizottság vagy a
doktori bizottság
állásfoglalására feljegyzett
egyetértését (a továbbiakban ezek
együtt:
előterjesztés) az osztály elnökének
nyújtja át.
(4) Az osztály elnöke megvizsgálja az
előterjesztést
abból a szempontból, hogy
az
tárgyalásra alkalmas-e.
a)
Ha
az osztály elnöke az
előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja, azt
a következő ülés
napirendjére felveszi, és az Osztály
tudományos titkára
közreműködésével
gondoskodik arról, hogy az érdemi döntéshez
szükséges nyomtatott anyagot (D.Sz. 25. pont (6)
bekezdés) –
beleértve a kérelmező tudományos
előéletét, a Magyar Tudományos Művek
Tárá-ban (a későbbiekben: MTMT)
nyilvántartott közleményjegyzékét,
Tudományos Adatlapot,
Publikációs Adatlapot és a "Tudományos
munkásság" összefoglalását – e-mailen,
vagy írásban, a kérelmező elektronikus adataihoz
való hozzáféréssel együtt az
Osztály valamennyi tagja az ülés előtt
legalább 8 nappal megkapja.
b) Ha az osztály elnöke az
előterjesztést
nem tartja
tárgyalásra alkalmasnak, az
előterjesztőt
véleménye
kiegészítésére hívhatja fel -
megjelölve annak hiányosságát. Az
osztály a
kérelem megítélésére további
más előterjesztőt is felkérhet azzal,
hogy előterjesztését 30 napon belül
készítse el. Az ügy
tárgyalására akkor
kerülhet sor, ha mindkét előterjesztést
benyújtották; ilyen esetben az
osztály a bizottság és a doktori bizottság
állásfoglalását az
előterjesztések
beérkezésétől
számított 30 napon
belül tárgyalja.
(5) Ha az ügyben két vagy több előterjesztés
készült, ezek csak együttesen
tárgyalhatók.
(6) Az osztály ülésére -
tanácskozási joggal - a tudományos
bizottság
előterjesztőit
és elnökét meg lehet hívni.
9.
(
D.Sz.
2., 16. pont
)
(1) Az osztály ülésén az előterjesztő
arról nyilatkozik, hogy
írásbeli előterjesztését fenntartja-e.
(2)
Az előterjesztő nyilatkozata
után az osztály elnöke a vitát megnyitja.
Először az osztály tagjainak
kérdéseire válaszol az előterjesztő. Ezt
követi az érdemi vélemény kifejtése a
kérelmező tudományos
munkásságáról. Ha eközben új
szempont, új szakmai vélemény
merülne fel, annak részletes elemzésére
és a végleges álláspont
kialakítására
az osztály visszaküldheti az ügyet a doktori
bizottságnak. A megbeszélés addig
tart, amíg érdemi hozzászóló
már nincs.
(3) Az
előterjesztés
tárgyalását
követően
az osztály elnöke szavazást rendel el. A
tudományos munkásság érdemi
megítéléséről
az osztály a D.Sz. 2. pontjának
(3) bekezdése szerinti akadémikusai és az MTA
Doktora címmel rendelkező
köztestületi tagjai titkos szavazással
igen-nem
szavazatokkal foglalnak állást,
tartózkodás nincs megengedve. A szavazás
eredménye a kérelmező számára abban az
esetben pozitív, ha az igen szavazatok aránya az 50%-ot
meghaladja. A rövid
értekezés alapján lefolytatható
eljárás
engedélyezéséről
igen-nem szavazatokkal kell dönteni. A
rövid értekezés alapján akkor
folytatható le az eljárás, ha a jelen
lévő szavazásra jogosultak
több mint fele emellett dönt,
tartózkodás
nincs megengedve (D.Sz. 16.
pont (4) bekezdés).
(4) Az előterjesztés tárgyalásáról
nem kell jegyzőkönyvet felvenni;
az állásfoglalást és annak érdemi
indokait írásba kell foglalni. A szavazás
után az állásfoglalás indokait az
osztály elnöke szóban összefoglalja. Az
állásfoglalás tartalmát és az
indoklást - a megbeszélés során
elhangzottak
alapján - az osztály tudományos titkára
foglalja írásba, s azt az osztály
elnöke hagyja jóvá.
(5) Ha a szavazásban részt vett osztály-tag a
szavazással kialakított
állásfoglalással nem ért egyet, vagy ha az
előző
bekezdésben említett elnöki
összefoglalóban foglaltakat lényegesen
másképpen
tartja megalapozottnak, az ülést
követően
8 napon belül írásban külön
véleményt nyújthat be. A
különvéleményt az osztály
állásfoglalásáról
szóló irathoz kell nyíltan csatolni.
10.
A hivatalos bírálók és a
bíráló bizottság kijelölése
(1) Hivatalos bírálót a
szakterület szerint illetékes legjobb
szakemberek közül kell felkérni, a
kizárás szabályainak (D.Sz.
23.) figyelembevételével.
(2) Hivatalos bírálónak az osztály
három, tartalék-bírálónak
legalább két
szakembert jelöl ki. Közülük legfeljebb egy lehet
csak
PhD
fokozattal rendelkező. Ha az osztálynak kikötései
vannak arról, hogy
melyik hivatalos bíráló helyett melyik
tartalék-bíráló járhat el,
határozatában
erről kifejezetten kell rendelkezni.
(3) Az osztály az
előterjesztő
javaslata
figyelembevételével
jelöli ki a hivatalos bírálókat és a
bíráló bizottság elnökét,
titkárát és tagjait, valamennyit
megfelelő
tartalékkal. (D.Sz. 19. pont).
(4) Az
előterjesztő a
bizottság vagy a doktori
bizottság javaslatától eltérhet: ha
mást javasol e feladat ellátására, azt az
osztály ülésén szóban indokolni
tartozik.
(5) Az osztály a hivatalos bírálók
személyéről, a
bíráló bizottság személyi
összetételéről
nyílt
szavazással és "igen-nem" szavazatokkal,
egyszerű
többséggel dönt. Döntését nem kell
indokolni.
11.
(1) Az osztály elnöke egyetlen iratba foglalva küldi
meg a Doktori Tanács
elnökének az osztály
állásfoglalását arról, hogy a
kérelmező
tudományos munkássága alapján alkalmas-e a
doktori cím megszerzésére, és
döntését arról, hogy az eljárás
rövid értekezés alapján
lefolytatható-e, a
benyújtott munkának kik a hivatalos
bírálói, továbbá a
bíráló bizottság
kikből
áll, tartalékokkal együtt.
(2)
A Doktori Tanács elnöke
tájékoztatja az osztály
elnökét arról, hogy az eljárás
engedélyezéséről
és a
vitára bocsátásról a Doktori Tanács
milyen döntést hozott.
12.
Eljárás a nyilvános vita után
(
D.Sz.
2., 16., 45. pont)
12.
(1)
A nyilvános vita után - három
napon belül - a bíráló bizottság
elnöke a bíráló bizottság
írásba foglalt és
indoklással ellátott
állásfoglalását az MTA Doktori
Tanácsa Titkárságának
nyújtja be, amely azt nyolc napon belül megküldi az
osztálynak.
A
bírálóbizottság indoklással
ellátott állásfoglalását, a
nyilvános vita jegyzőkönyvét, az opponensek
írásos
véleményét, az esetleges
különvéleményeket az osztály tagjaival
egyidőben a
doktori bizottság állandó és a
konkrét pályázathoz delegált ideiglenes
tagjai
is megkapják. Ha a doktori bizottság bármelyik
tagja 8 napon belül kéri, az
osztály ülése előtt rendkívüli
ülésen a doktori bizottság is megtárgyalja az
ügyet azzal a céllal, hogy - különösen
ellentétes véleményeket kiváltó
pályázat
esetében - megkönnyítse az osztály
döntését.
Ugyanezt
kérheti minden nem
összeférhetetlen osztálytag is, ha a
korábbiaktól eltérő, az
elbírálást esetleg
befolyásoló érdemi szakmai véleménye
van az értekezésről. Ezt a
véleményét
közölheti a doktori bizottsággal akár
írásban, akár a doktori bizottság egy
tagjának a közvetítésével, akár
úgy, hogy tanácskozási joggal részt vesz a
rendkívüli ülésen. Az utóbbi esetben a
részvételi igényét legalább 3 nappal
az
ülés előtt jeleznie kell a doktori bizottság
elnökének.
Ha
ilyen kérés nincs, akkor a
doktori bizottság elnöke jelzi az osztály
elnökének, hogy a bizottságnak nincs
hozzáfűznivalója.
(2)
A bíráló bizottság és - ha
ilyen készült - a doktori bizottság
állásfoglalását az osztály
tárgyalja. Az ülésen
előterjesztő a bíráló bizottság
elnöke, akadályoztatása esetén a
bizottság
általa felkért tagja. Ha eközben új szempont,
új szakmai vélemény merülne fel,
annak részletes elemzésére és a
végleges álláspont
kialakítására az osztály
visszaküldheti az ügyet a doktori bizottságnak.
Az
előterjesztés megvitatása után
az osztály a D.Sz. 2. pontjának (3) bekezdése
szerinti akadémikusai és az MTA
Doktora címmel rendelkező köztestületi tagjai titkos
szavazással, igen-nem
szavazatokkal foglalnak állást arról, hogy a
doktori mű alapján adományozható-e
doktori cím a kérelmezőnek, tartózkodás
nincs megengedve.
A
szavazás eredménye a kérelmező
számára abban az esetben pozitív, ha az igenek
aránya az 50%-ot meghaladja
(D.Sz. 45. pont (2) bekezdés).
13.
(1) Az osztály
állásfoglalásait a
kérelmező
megtekintheti, de az állásfoglalások,
vélemények szerzőinek a nevét nem
ismerheti meg.
(2) Az osztály doktori ügyeket július és
augusztus hónapban nem tárgyal: az
elintézési határidőt ennek
megfelelően
kell
számítani.
(3) Bár az eljárás nyelve általában
a magyar, az osztály támogatja, hogy a
pályázók idegen nyelven írják meg
értekezésüket. Akár
előzetes
megkeresésre is nyilatkozik arról, hogy konkrét
témában ez mely idegen nyelvet
jelent, illetve mely idegen nyelven folytatható le a teljes
eljárás.
Az érdemi vizsgálat elvei
14.
A kérelmező
munkássága
(D.Sz.
1., 25., 26. pont)
(1) Az osztály a kérelmező
tudományos
munkásságának
megítélésében, a D.Sz. 1.
és 26. pontjának
figyelembevételével - tudományos meggyőződése alapján
dönt. Ennek során figyelembe veheti
bíróság, illetőleg
közigazgatási szerv jogerős
határozatát, az Akadémiai
Kutatásértékelési Bizottság
ajánlásait az egyéni kutatói
teljesítmény értékeléséről,
hazai vagy külföldi szakemberek
véleményét,
ajánlását, az ügyben eljáró
bíráló bizottság
állásfoglalását: ezek azonban nem
kötik, döntése mindezekkel ellentétes
tartalmú is lehet. Döntését abban az
esetben indokolja, ha azt a D.Sz., vagy a
jelen ügyrend előírja.
A kérelmező
tudományos munkásságát
pályázati
kérelmében maga tartozik
bemutatni (D.Sz. 3. pont); azt a bizottság és az
osztály ellenőrzi és
véleményezi, de nem köteles
önálló vizsgálatával
helyettesíteni.
(2) A kérelmező
munkássága formai és tartalmi ismertető
jegyek alapján ítélhető
meg.
(3) A formai követelmények a kérelmezőnek
a tudományos életben való
részvételét, jelenlétét
igazolják, rendszerint számszerűsíthető
adatokkal.
(4) A tartalmi követelmények a kérelmezőnek
a felkészültségét és a
tudományterületre gyakorolt hatását,
munkássága hatékonyságát
– a személyéhez egyértelműen
köthető tudományos
eredményeket (pl. egyszerzős
közlemények) – igazolják, rendszerint nem számszerűsíthető
adatokkal.
(5) A kérelmező
tudományos
teljesítményének értékét a
formai és a tartalmi követelmények ésszerű
mérlegelésével - elsősorban
a tartalmi követelmények alapján - kell
meghatározni.
(6) a) Az osztály a következő
két pontban felsorolt
általános követelményeken túl
külön dokumentum(ok)ban sorolja fel a szakmaspecifikus
tartalmi és formai követelményeket.
b) A dokumentum(ok)ban felsorolásra
kerülnek azok az
anyagok is, amelyeket a kérelmezőnek
a D.Sz-ban felsoroltakon felül be
kell nyújtania.
c) Ezeket a dokumentumokat az
osztály eljuttatja a
Doktori Tanács Titkárságának, amely azokat
nyilvános helyen a pályázók
számára elérhetővé
teszi, előzetes érdeklődésre
vagy a
pályázatuk beadásakor nekik írásban
is
átadja.
d) Jelenleg az osztály által elfogadott ilyen dokumentum
a „Doktori
Bizottság
Tájékoztatója".
15.
Formai követelmények
(1) A formai szempontból a kérelmező
abban az esetben felel meg az
elvárásoknak, ha
- szakterületén megfelelő
számú, és megfelelő
színvonalú fórumon publikált
közleménye van,
- közleményeit megfelelő
számban idézik, hasznosítják
mások közleményei,
- a tudományos közéletben az elvárható
gyakorisággal vesz részt.
Ezeket a tudományszak sajátosságainak megfelelően
kell vizsgálni.
(2) A közlemények
mennyiségének vizsgálata arra terjed
ki, hogy a közlemény műfajbeli
adottságai folytán
mennyiben tartalmazhat önálló tudományos
teljesítményt. Különösen az
- önálló tudományos
könyvek,
- tudományos könyvben
önálló fejezetek,
- az önálló egyszerzős,
illetve társszerzős rangos
tudományos folyóiratokban megjelent cikkek,
tanulmányok,
- szakcikkek, tanulmányok,
- felsőoktatási
tankönyvek,
jegyzetek,
számát, arányát, továbbá az
ezekre való hivatkozásokat indokolt vizsgálni.
(3) Hivatkozásként nem vehető
figyelembe olyan
tudományos munka, amelynek szerzője
vagy társszerzője a kérelmező
(önhivatkozás figyelembevételének
kizárása).
(4) A tudományos közéletben
való részvétel értékelése
során
figyelembe vehető az, hogy a kérelmező
- milyen tudományos szervezeteknek tagja,
- az utóbbi öt évben milyen
kutatói pályázatokat nyert el,
ill. milyen kutatási megbízásokat kapott,
- közreműködött-e
tudományos
továbbképzésben, ill. minősítésben,
milyen minőségben,
hányszor,
- hazai és nemzetközi tudományos
konferencián részt vett-e,
milyen minőségben,
hányszor,
- kapcsolatban áll-e külföldi
tudományos, ill. felsőoktatási
intézetekkel, nemzetközileg ismert
szakemberekkel,
- milyen egyéb tudományos jellegű
közszereplést vállalt.
16.
Tartalmi követelmények
(1) A tartalmi követelmények
vizsgálata során elsősorban
a következőket kell
figyelembe venni és értékelni:
- a tudományos munkásság
eredményessége,
- tudományos felkészültség.
(2) A tudományos
munkásság eredményességének
értékelése a tudományos
pályafutás és a tudományos művek
tartalmi, színvonalbeli vizsgálata alapján végezhető
el. Mindkét értelemben a kérelmező
tevékenységét az
egyetemi végzettségtől
kell áttekinteni a kérelem benyújtásáig
terjedő időszakig.
Külön értékelni kell a tudományos
fokozat
megszerzését követő
időszak
eredményeit.
(3) Külön kell értékelni azt, ha a
pályázó a magyar tudományos kutatás
külföldi
megismertetését elősegítette,
hírnevét növelte.
(4) A kérelmező
tudományos közleményeit összességükben
kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az
egyes közlemények megjelenésük idején
megfeleltek-e a nemzetközi tudományos színvonalnak.
(5) A kérelmező
tudományos közleményei színvonalának
megítélése során
kell állást foglalni annak az öt műnek a tudományos értékéről,
amelyet a kérelmező
megjelölt és az iratokhoz csatolt (D.Sz.
25. pont (6) i bekezdés).
(6) A felkészültséghez
ezen túl hozzátartoznak más
kutatói adottságok is, mint pl. szervezőkészség,
nyelvi ismeret, irányító képesség, a
tudományos problémák megoldásához kiemelkedő felismerő
képesség,
stb. – az irányító, vezető
tudományos kutató
személyes készségei és tulajdonságai
– amelyekre a
munkásságból lehet
következtetni, és amely elvárható
attól, aki a címet megszerezni kívánja.
ZÁRADÉK
Az ügyrend kiegészítését az MTA III., Matematikai
Tudományok Osztálya
2004. március
10-ei ülésén fogadta el. Az MTA Doktori Tanácsa
az ügyrendet
2004. április
23-ai ülésén hagyta jóvá.
Az 5.(2) pont módosítva az
Osztály
2006. június 28-i ülésén (törölt
szöveg: „saját tagjai közül”).
A 2009. szeptember 1-től beadott doktori
dolgozatokra vonatkozó új, jelen
osztályügyrendet a Doktori Tanács
ügyrendjének módosítása
indukálta.
Vissza
a honlaphoz.