Magyar Tudományos Akadémia
Matematikai Tudományok Osztálya

Vissza a honlaphoz.

ÜGYREND

AZ MTA III., A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AZ MTA DOKTORA TUDOMÁNYOS CÍM
MEGSZERZÉSÉÉRT INDÍTOTT ELJÁRÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉSÉRŐL

Ezt az ügyrendet az MTA-ról szóló 1994. évi XI. törvényével, az MTA Alapszabályával és az MTA Doktori Szabályzattal együtt kell alkalmazni.

Eljárási szabályok

1.

A doktori ügyekben eljáró testületek és személyek
(D.Sz. 9., 16., 17. pont)
(1) Az MTA Doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban (a továbbiakban: doktori eljárás) testületként járnak el az MTA III., a Matematikai Tudományok Osztálya (a továbbiakban: osztály) és az osztály tudományos bizottságai, amelyek a következők.

A három szakmai bizottság (a továbbiakban: bizottság): a Matematikai Bizottság, az Informatika- és Számítástudományi Bizottság, az Operációkutatási Bizottság, valamint az általuk delegált (állandó és a konkrét pályázatok elbírálására teljes joggal felruházott ideiglenes), az MTA Doktora címmel rendkelkező tagokból álló Doktori Bizottság (a továbbiakban doktori bizottság).

A doktori bizottság állandó tagjainak a számszerinti összetételét és a delegálható ideiglenes tagok maximális számát az osztály írja elő.

(2) A doktori eljárásban a jelen ügyrendben külön meghatározott esetekben saját hatáskörében jár el az osztály elnöke, a bizottság elnöke, a doktori bizottság elnöke és az előterjesztő.

(3) A doktori eljárásban a szervezési és végrehajtási feladatokat az osztály tudományos titkára - a Doktori Tanács Titkárságával együttműködve - látja el.

2.

Az eljárás megindulása
(D.Sz. 25., 31. pont)

(1) Ha a kérelmező a doktori cím megszerzése iránti kérelmét – a Doktori Szabályzat 25. pont (3) bekezdésével ellentétben – közvetlenül az osztálynak, vagy bizottságnak küldi el, az osztály, illetőleg a bizottság azt érdemi vizsgálat nélkül a beérkezéstől számított 8 napon belül továbbítja a Doktori Tanácshoz.

(2) Az osztály doktori ügyben az MTA Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) elnökének az osztály elnökéhez címzett megkeresésére jár el. A megkereséshez a kérelmező által benyújtott valamennyi iratot (a továbbiakban: iratok) mellékelni kell.

(3) A kérelmező a rövid szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét és hivatkozási jegyzékét, valamint az osztály által kért egyéb anyagok közül a néhány legjobb eredmény önértékelését elektronikus formában is tartozik benyújtani.

3.

Illetékesség
(D.Sz. 31-34. pont)

(1) Az osztály elnöke a Doktori Tanács elnökének megkeresését - annak beérkezésétől számított 15 napon belül - megvizsgálja abból a szempontból, hogy az eljárás lefolytatására az osztály tudományszak szerint illetékes-e.

(2) Az illetékesség vizsgálata során a Doktori Szabályzat rendelkezéseit (31-34. pont) kell alkalmazni.

(3) Ha az osztály elnöke az eljárásra az osztály illetékességét megállapítja, felszólítja a bizottságokat, hogy nyilatkozzanak illetékességükről.

(4) Ha az illetéktelenséget állapítja meg, akkor erről az osztályt is tájékoztatja.

4.

(1) A bizottság nevében elnöke nyilatkozhat a bizottság illetékességéről: az osztály elnökének felszólításától számított 15 napon belül állapíthatja meg illetékességét, illetve illetéktelenségét. Illetékes minden olyan bizottság, amelynek elnöke azt (akárcsak részben) annak nyilvánítja.

(2) Ha egyik bizottság sem nyilvánul illetékesnek, a Doktori Szabályzat rendelkezései (32. pont (2) bek.) szerint kell eljárni, 15 napos határidővel.

5.

A tudományos bizottság feladatai
(D.sz. 17., 35. pont)

(1) A bizottság az osztály elnökének kijelölése alapján jár el. A bizottság a doktori kérelemben foglaltak vizsgálatát az iratok hozzá érkezésétől (3. pont (3) bek.) számított 60 napon belül tartozik lefolytatni, érdemi állásfoglalását javaslatba foglalni, és azt a doktori bizottsággal és az osztállyal írásban közölni.

A bizottság ennek az eljárásnak a lefolytatására azonban maga helyett a doktori bizottságot is megbízhatja.

(2) A bizottság ideiglenes tagokat delegálhat a doktori bizottságba. Ha több bizottság is illetékes, akkor az egyes bizottságok által delegálható tagok számát a bizottságok elnökei és a doktori bizottság elnöke közösen határozzák meg, betartva az osztály előírását az ideiglenes tagok maximális számáról.

6.

A tudományos bizottság eljárása
(D.Sz. 2, 17, 19-21., 35. pont)

(1) A bizottság és a doktori bizottság elnöke egymással egyetértésben az iratokat - előterjesztés elkészítése érdekében - a doktori bizottság szakmailag illetékes (legalább) két tagjának adja át azzal, hogy előterjesztésüket a kérelmező tudományos munkásságáról, a rövid értekezés benyújtása esetén, e mű alapján lefolytatható eljárás lehetőségéről (D.Sz. 25/A (4) bek.) és a lehetséges hivatalos bírálókról, valamint a bíráló bizottságról egymástól függetlenül, írásban nyújtsák be a bizottságnak és a doktori bizottságnak. Az egyik előterjesztő a doktori bizottság állandó tagja kell, hogy legyen. Indokolt esetben a többi előterjesztőnek olyan szakember is felkérhető, aki nem tagja a doktori bizottságnak.

Az előterjesztőnek 30 napot kell határidőként biztosítani előterjesztése elkészítéséhez.

(2) A bizottság valamennyi tagjának legalább 8 nappal az ülés előtt elektronikus és írásos formában meg kell kapnia a kérelmező rövid szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét, hivatkozási jegyzékét, a téziseket, az osztály által kért egyéb anyagokat, a referensek írásos véleményét.

(3) A bizottság az előző bekezdésben említett előterjesztést érdemben tárgyalja, és különösen a következő kérdésekben foglal egymástól elkülönítve állást:

a) a kérelmezőnek tudományos munkássága alapján adományozható-e doktori cím (Doktori Szabályzat 1. pont (1) bekezdés),

b) a benyújtott doktori mű (Doktori Szabályzat 25/A.) elbírálásra alkalmas-e, rövid értekezés benyújtása esetén e mű alapján az eljárás lefolytatható-e,

c) a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság személyi összetételének megfelelő kialakítása.

Ennek során a bizottság a benyújtott értekezés érdemi részletes vizsgálatát mellőzi; az értekezés tartalmával annyiban foglalkozik, hogy az elbírálásra formailag alkalmas, vagy alkalmatlan, illetőleg rövid értekezés alapján az eljárás lefolytatható-e. Az a) és b) pontban foglaltak szerinti állásfoglalást indokolással kell ellátni.

(4) A bizottság a kérelmező meghallgatását rendelheti el (Doktori Szabályzat 35. pont (3) bek.), ha

- az előterjesztések tárgyalásakor azt szükségesnek tartja,
- az előterjesztések meghallgatása után szükségesnek látszik.

(5) A bizottság abban az esetben határozatképes, ha a szavazásból ki nem zárt tagjainak legalább fele az ülésen jelen van.

(6) A bizottság az előterjesztők előzetesen írásban benyújtott véleménye ismeretében tárgyalhatja az ügyet. Az ülésen legalább a doktori bizottsági tag előterjesztőnek jelen kell lennie. Ha az előterjesztői vélemények ellentétesek egymással vagy ha a bizottság bármelyik tagja ragaszkodik hozzá, csak valamennyi előterjesztő jelenlétében tárgyalható az ügy.

A bizottság álláspontjának kialakítását szolgáló ülésen a bizottság valamennyi tagja részt vesz, azonban csak a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdésében megjelöltek szavaznak. A kérelmező szakmai alkalmasságáról 0-1-2-3 fokozatú szavazatokkal – a rövid értekezés alapján lefolytatható eljárásról igen-nem szavazatokkal titkosan foglal állást, majd állásfoglalását megindokolja. A szavazás eredménye a kérelmező szakmai alkalmasságáról abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri. Rövid értekezés alapján akkor folytatható le az eljárás, ha az igen szavazatok száma a 2/3-ot eléri.

(7) A bizottság nyílt szavazással (igen-nem) dönt a hivatalos bírálókról, valamint a bíráló bizottság személyi összetételéről szóló javaslatról. Ha a titkos szavazást kérné a bizottság egy tagja, azt el kell rendelni.

(8) A hivatalos bírálókról és a bíráló bizottság személyi összetételéről az eljárásra bocsáthatóság vizsgálata után állást kell foglalni akkor is, ha a bizottság alkalmatlannak tartja a kérelmezőt a doktori cím megszerzésére. Lehetőség szerint valamennyi hivatalos bíráló, és a bíráló bizottsági tisztségviselő és tag helyettesítésére tartalékot is ki kell jelölni.

(9) A bizottság állásfoglalásának azt a részét, amely a pályázó tudományos munkásságának értékeléséről, valamint a rövid értekezés alapján lefolytatható eljárásról szól (az 1. pont (1) bekezdés és a 25/A. pont (4) bekezdésnek megfelelően), szakmai indoklással kell ellátni. Nem kell indokolni a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatot.

(10) A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, amely azt tartalmazza, hogy mi volt a szavazásra feltett kérdés, a szavazást megelőző vitában milyen érvek hangzottak el, és mi volt a szavazás aránya, eredménye. A bizottság az előterjesztők nevét titkosan kezeli.

(11) A bizottság üléséről az emlékeztetőt a bizottság titkára készíti el. A bizottság állásfoglalását tartalmazó határozatot annak indoklásával együtt az emlékeztetőbe kell foglalni. A bizottság állásfoglalását - az erről szóló emlékeztetőt - az elnök és a titkár írja alá, s azt az ülést követő 15 napon belül a doktori bizottság és az osztály elnökének kell megküldeni.

7.

A doktori bizottság feladata

(1) A bizottság után a doktori bizottság is megtárgyalja a pályázatokat.

a) Az osztály illetékességi körébe tartozó tudományterületek sajátosságait figyelembe véve, mégis egységes szempontok szerint értékeli a pályázatokat, összefoglalja a különböző véleményeket, és ezzel közvetlenül előkészíti az osztály döntését.

b) A doktori eljárás elvi és ügyrendi kérdéseiben javaslatokat terjeszt az osztály elé.

(2) A bizottság előterjesztői lesznek a doktori bizottság előterjesztői is. Ettől eltekintve – értelemszerűen - a doktori bizottság is a bizottság eljárási szabályait követi, l. 6. (2)-(11), kiegészítve azzal, hogy az osztálynak küldendő jelentésében javaslatot tesz az osztály előterjesztőinek a személyére is, ügyelve arra, hogy ellentétes vélemények esetén azok mindegyike képviselve legyen.

(3) A bizottság és a doktori bizottság eljárásának itt nem szabályozott részleteiről a bizottság és a doktori bizottság egymással összhangban levő és az osztály által jóváhagyandó kiegészítő ügyrendje intézkedik.

8.

Az osztály eljárása
(D.Sz. 36. pont)

(1) Az osztály a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalását – az utóbbi beérkezésétől számított 60 napon belül - ülésen tárgyalja. Az ügy előterjesztésére az osztály elnöke - ésszerű határidő megjelölésével – a doktori bizottság javaslata alapján (legalább) két előterjesztőt kér fel.

(2) Ha az előterjesztő véleménye eltér a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalásától, vagy annak kiegészítését tartja szükségesnek, előterjesztését írásba foglalja. Ha az előterjesztő egyetért a bizottság vagy a doktori bizottság állásfoglalásával, és annak kiegészítését nem tartja szükségesnek, ezt feljegyzi a bizottság, illetve a doktori bizottság állásfoglalását tartalmazó iraton, a dátum feltüntetésével és azt aláírja.

(3) Az előterjesztő írásba foglalt előterjesztését, illetőleg a bizottság vagy a doktori bizottság állásfoglalására feljegyzett egyetértését (a továbbiakban ezek együtt: előterjesztés) az osztály elnökének nyújtja át.

(4) Az osztály elnöke megvizsgálja az előterjesztést abból a szempontból, hogy az tárgyalásra alkalmas-e.
a) Ha az osztály elnöke az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja, azt a következő ülés napirendjére felveszi, és az osztály tudományos titkára közreműködésével gondoskodik arról, hogy az érdemi döntéshez szükséges anyagot – beleértve a kérelmező rövid szakmai önéletrajzát, publikációs és citációs listáját, az osztály által kért egyéb anyagokat, a bizottság jelentését, az összes addig készült írásos véleményt is e-mailen vagy írásban az osztály valamennyi tagja az ülés előtt legalább 8 nappal megkapja.

b) Ha az osztály elnöke az előterjesztést nem tartja tárgyalásra alkalmasnak, az előterjesztőt véleménye kiegészítésére hívhatja fel - megjelölve annak hiányosságát. Az osztály a kérelem megítélésére további más előterjesztőt is felkérhet azzal, hogy előterjesztését 30 napon belül készítse el. Az ügy tárgyalására akkor kerülhet sor, ha mindkét előterjesztést benyújtották; ilyen esetben az osztály a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalását az előterjesztések beérkezésétől számított 30 napon belül tárgyalja.

(5) Ha az ügyben két vagy több előterjesztés készült, ezek csak együttesen tárgyalhatók.

(6) Az osztály ülésére - tanácskozási joggal - a tudományos bizottság előterjesztőit és elnökét meg lehet hívni.

9.

(D.Sz. 2, 16. pont)

(1) Az osztály ülésén az előterjesztő arról nyilatkozik, hogy írásbeli előterjesztését fenntartja-e.

(2) Az előterjesztő nyilatkozata után az osztály elnöke a vitát megnyitja. Először az osztály tagjainak kérdéseire válaszol az előterjesztő. Ezt követi az érdemi vélemény kifejtése a kérelmező tudományos munkásságáról. A megbeszélés addig tart, amíg érdemi hozzászóló már nincs.

(3) Az előterjesztés tárgyalását követően az osztály elnöke szavazást rendel el. A tudományos munkásság érdemi megítéléséről az osztály a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdése szerinti akadémikusai és az MTA Doktora címmel rendelkező köztestületi tagjai titkos szavazással 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal foglalnak állást. A szavazás eredménye a kérelmező számára abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri. A rövidített értekezés alapján lefolytatható eljárás engedélyezéséről igen-nem szavazatokkal kell dönteni. A rövid értekezés alapján akkor folytatható le az eljárás, ha a jelen lévő szavazásra jogosultak kétharmada e mellett dönt.

(4) Az előterjesztés tárgyalásáról nem kell jegyzőkönyvet felvenni; az állásfoglalást és annak érdemi indokait írásba kell foglalni. A szavazás után az állásfoglalás indokait az osztály elnöke szóban összefoglalja. Az állásfoglalás tartalmát és az indoklást - a megbeszélés során elhangzottak alapján - az osztály tudományos titkára foglalja írásba, s azt az osztály elnöke hagyja jóvá.

(5) Ha a szavazásban részt vett osztály-tag a szavazással kialakított állásfoglalással nem ért egyet, vagy ha az előző bekezdésben említett elnöki összefoglalóban foglaltakat lényegesen másképpen tartja megalapozottnak, az ülést követően 8 napon belül írásban külön véleményt nyújthat be. A különvéleményt az osztály állásfoglalásáról szóló irathoz kell nyíltan csatolni.

10.

A hivatalos bírálók és a bíráló bizottság kijelölése

(1) Hivatalos bírálót a szakterület szerint illetékes legjobb szakemberek közül kell felkérni, a kizárás szabályainak (Doktori Szabályzat 23.) figyelembevételével.

(2) Hivatalos bírálónak az osztály három, tartalék-bírálónak legalább két szakembert jelöl ki. Közülük legfeljebb egy lehet csak PhD fokozattal rendelkező. Ha az osztálynak kikötései vannak arról, hogy melyik hivatalos bíráló helyett melyik tartalék-bíráló járhat el, határozatában erről kifejezetten kell rendelkezni.

(3) Az osztály az előterjesztő javaslata figyelembevételével jelöli ki a hivatalos bírálókat és a bíráló bizottság elnökét, titkárát és tagjait, valamennyit megfelelő tartalékkal. (Doktori Szabályzat, 19. pont).

(4) Az előterjesztő a bizottság vagy a doktori bizottság javaslatától eltérhet: ha mást javasol e feladat ellátására, azt az osztály ülésén szóban indokolni tartozik.

(5) Az osztály a hivatalos bírálók személyéről, a bíráló bizottság személyi összetételéről nyílt szavazással és "igen-nem" szavazatokkal, egyszerű többséggel dönt. Döntését nem kell indokolni.

11.

(1) Az osztály elnöke egyetlen iratba foglalva küldi meg a Doktori Tanács elnökének az osztály állásfoglalását arról, hogy a kérelmező tudományos munkássága alapján alkalmas-e a doktori cím megszerzésére, és döntését arról, hogy az eljárás rövid értekezés alapján lefolytatható-e, a benyújtott munkának kik a hivatalos bírálói, továbbá a bíráló bizottság kikből áll, tartalékokkal együtt.

(2) A Doktori Tanács elnöke tájékoztatja az osztály elnökét arról, hogy az eljárás engedélyezéséről és a vitára bocsátásról a Doktori Tanács milyen döntést hozott.

12.

Eljárás a nyilvános vita után
(D.Sz. 2, 16, 45-46. pont)

(1) A nyilvános vita után - három napon belül - a bíráló bizottság elnöke a bíráló bizottság írásba foglalt és indoklással ellátott állásfoglalását az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának nyújtja be, amely azt nyolc napon belül megküldi az osztálynak.

A bírálóbizottság indoklással ellátott állásfoglalását, a nyilvános vita jegyzőkönyvét, az opponensek írásos véleményét, az esetleges különvéleményeket a doktori bizottság tagjai is megkapják. Ha bármelyik tag 8 napon belül kéri, az osztály ülése előtt a doktori bizottság is megtárgyalja az ügyet azzal a céllal, hogy - különösen ellentétes véleményeket kiváltó pályázat esetében - megkönnyítse az osztály döntését. Ha ilyen kérés nincs, akkor a bizottság elnöke jelzi az osztály elnökének, hogy a bizottságnak nincs hozzáfűznivalója.

(2) A bíráló bizottság állásfoglalását az osztály tárgyalja. Az ülésen előterjesztő a bíráló bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért tagja.

Az előterjesztés megvitatása után az osztály a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdése szerinti akadémikusai és az MTA Doktora címmel rendelkező köztestületi tagjai titkos szavazással, 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal foglalnak állást arról, hogy a doktori mű alapján adományozható-e doktori cím a kérelmezőnek.

A szavazás eredménye a kérelmező számára abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri.

(3) Az előző bekezdésben megjelölt eljárásról jegyzőkönyvet csak abban az esetben kell készíteni, ha a bíráló bizottság és az osztály állásfoglalása érdemben eltér egymástól; ebben az esetben az osztály állásfoglalását indoklással kell ellátni.

13.

(1) Az osztály állásfoglalásait a kérelmező megtekintheti, de az állásfoglalások, vélemények szerzőinek a nevét nem ismerheti meg.


(2) Az osztály doktori ügyeket július és augusztus hónapban nem tárgyal: az elintézési határidőt ennek megfelelően kell számítani.

(3) Bár az eljárás nyelve általában a magyar, az osztály támogatja, hogy a pályázók idegen nyelven írják meg értekezésüket. Akár előzetes megkeresésre is nyilatkozik arról, hogy konkrét témában ez mely idegen nyelvet jelent, illetve mely idegen nyelven folytatható le a teljes eljárás.


Az érdemi vizsgálat elvei

14.

A kérelmező munkássága
(D.Sz. 1, 25. pont)

(1) Az osztály a kérelmező tudományos munkásságának megítélésében, a Doktori Szabályzat 1. §-ának és a 25/A §-ának figyelembevételével - tudományos meggyőződése alapján dönt. Ennek során figyelembe veheti bíróság, illetőleg közigazgatási szerv jogerős határozatát, az Akadémiai Kutatásértékelési Bizottság ajánlásait az egyéni kutatói teljesítmény értékeléséről, hazai vagy külföldi szakemberek véleményét, ajánlását, az ügyben eljáró bíráló bizottság állásfoglalását: ezek azonban nem kötik, döntése mindezekkel ellentétes tartalmú is lehet. Döntését abban az esetben indokolja, ha azt az MTA Doktori Szabályzata, vagy a jelen ügyrend előírja.

A kérelmező tudományos munkásságát pályázati kérelmében maga tartozik bemutatni (Doktori Szabályzat 4. pont); azt a bizottság és az osztály ellenőrzi és véleményezi, de nem köteles önálló vizsgálatával helyettesíteni.

(2) A kérelmező munkássága formai és tartalmi ismertető jegyek alapján ítélhető meg.

(3) A formai követelmények a kérelmezőnek a tudományos életben való részvételét, jelenlétét igazolják, rendszerint számszerűsíthető adatokkal.

(4) A tartalmi követelmények a kérelmezőnek a felkészültségét és a tudományterületre gyakorolt hatását, munkássága hatékonyságát – a személyéhez egyértelműen köthető tudományos eredményeket (pl. egyszerzős közlemények) – igazolják, rendszerint nem számszerűsíthető adatokkal.

(5) A kérelmező tudományos teljesítményének értékét a formai és a tartalmi követelmények ésszerű mérlegelésével - elsősorban a tartalmi követelmények alapján - kell meghatározni.

(6) a) Az osztály a következő két pontban felsorolt általános követelményeken túl külön dokumentum(ok)ban sorolja fel a szakmaspecifikus tartalmi és formai követelményeket.

b) A dokumentum(ok)ban felsorolásra kerülnek azok az anyagok is, amelyeket a kérelmezőnek a Doktori Szabályzatban felsoroltakon felül be kell nyújtania.

c) Ezeket a dokumentumokat az osztály eljuttatja a Doktori Tanács Titkárságának, amely azokat nyilvános helyen a pályázók számára elérhetővé teszi, előzetes érdeklődésre vagy a pályázatuk beadásakor nekik írásban is átadja.

d) Jelenleg az osztály által elfogadott ilyen dokumentum a „Doktori Bizottság Tájékoztatója".

15.

Formai követelmények

(1) A formai szempontból a kérelmező abban az esetben felel meg az elvárásoknak, ha

- szakterületén megfelelő számú, és megfelelő színvonalú fórumon publikált közleménye van,
- közleményeit megfelelő számban idézik, hasznosítják mások közleményei,
- a tudományos közéletben az elvárható gyakorisággal vesz részt.

Ezeket a tudományszak sajátosságainak megfelelően kell vizsgálni.

(2) A közlemények mennyiségének vizsgálata arra terjed ki, hogy a közlemény műfajbeli adottságai folytán mennyiben tartalmazhat önálló tudományos teljesítményt. Különösen az

-    önálló tudományos könyvek,
-    tudományos könyvben önálló fejezetek,
-    önálló egyszerzős, rangos tudományos folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok,
-    szakcikkek, tanulmányok,
-    felsőoktatási tankönyvek, jegyzetek,

számát, arányát, továbbá az ezekre való hivatkozásokat indokolt vizsgálni.

(3) Hivatkozásként nem vehető figyelembe olyan tudományos munka, amelynek szerzője vagy társszerzője a kérelmező (önhivatkozás figyelembevételének kizárása).

(4) A tudományos közéletben való részvétel értékelése során figyelembe vehető az, hogy a kérelmező

-    milyen tudományos szervezeteknek tagja,
-    az utóbbi öt évben milyen kutatói pályázatokat nyert el, ill. milyen kutatási megbízásokat kapott,
-    közreműködött-e tudományos továbbképzésben, ill. minősítésben, milyen minőségben, hányszor,
-    hazai és nemzetközi tudományos konferencián részt vett-e, milyen minőségben, hányszor,
-    kapcsolatban áll-e külföldi tudományos, ill. felsőoktatási intézetekkel, nemzetközileg ismert szakemberekkel,
-    milyen egyéb tudományos jellegű közszereplést vállalt.

16.

Tartalmi követelmények

(1) A tartalmi követelmények* vizsgálata során elsősorban a következőket kell figyelembe venni és értékelni:

- a tudományos munkásság eredményessége,
- tudományos felkészültség.

(2) A tudományos munkásság eredményességének értékelése a tudományos pályafutás és a tudományos művek tartalmi, színvonalbeli vizsgálata alapján végezhető el. Mindkét értelemben a kérelmező tevékenységét az egyetemi végzettségtől kell áttekinteni a kérelem benyújtásáig terjedő időszakig. Külön értékelni kell a tudományos fokozat megszerzését követő időszak eredményeit.

(3) Külön kell értékelni azt, ha a pályázó a magyar tudományos kutatás külföldi megismertetését elősegítette, hírnevét növelte.

(4) A kérelmező tudományos közleményeit összességükben kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes közlemények megjelenésük idején megfeleltek-e a nemzetközi tudományos színvonalnak.

(5) A kérelmező tudományos közleményei színvonalának megítélése során kell állást foglalni annak az öt műnek a tudományos értékéről, amelyet a kérelmező megjelölt és az iratokhoz csatolt /Doktori Szabályzat, 25. pont (4) f.)/.

(6) A felkészültséghez ezen túl hozzátartoznak más kutatói adottságok is, mint pl. szervezőkészség, nyelvi ismeret, irányító képesség, a tudományos problémák megoldásához kiemelkedő felismerő képesség, stb. - az irányító, vezető tudományos kutató személyes készségei és tulajdonságai - amelyekre a munkásságból lehet következtetni, és amely elvárható attól, aki a címet megszerezni kívánja.

ZÁRADÉK

Az ügyrend kiegészítését az MTA III., Matematikai Tudományok Osztálya 2004. március 10-ei ülésén fogadta el. Az MTA Doktori Tanácsa az ügyrendet 2004. április 23-ai ülésén hagyta jóvá. Az 5.(2) pont módosítva az Osztály 2006. június 28-i ülésén (törölt szöveg: „saját tagjai közül”).

---

Vissza a honlaphoz.