MTADSZ

(1) A Magyar Tudományos Akadémia doktora (Doctor Academiae Scientiarum Hungaricae, rövidítve: D.Sc., a továbbiakban: MTA doktora) tudományos cím annak adományozható, aki

(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 28. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a jelen szabályzat hatályba lépésétől a korábban szerzett "tudomány(ok) doktora" fokozat -- a név megtartásával -- az MTA Doktora tudományos címmel egyenértékű. A korábban szerzett "tudomány(ok) doktora" fokozat feljogosít az "MTA Doktora" tudományos cím viselésére.

(1) Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban (a továbbiakban: doktori eljárás) a tudományos tevékenység megítéléséről érdemi döntést csak testület hozhat, titkos szavazással, a többségi elv alapján.

(2) Az MTA doktora cím odaítéléséről kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) dönthet.

(3) A doktori eljárásban közreműködő személyek, illetőleg testületek tagjai -- ha a jelen szabályzat kivételt nem állapít meg -- az MTA rendes tagjai, levelező tagjai, az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tagok lehetnek.

(4) A doktori eljárásban a közreműködők személyesen vesznek részt: a helyettesítésük nem megengedett.

(1) Az MTA doktora tudományos cím (a továbbiakban: doktori cím) a jelen szabályzat szerint lefolytatott doktori eljárásban ítélhető oda annak, aki az ahhoz szükséges érdemi tudományos követelményeknek megfelel.

(2) A doktori eljárás kérelemre indul. Kérelmet az nyújthat be, aki a doktori címet megszerezni kívánja (kérelmező).

(3) A kérelmező az eljárás kezdeményezésével elismeri és kötelezőnek fogadja el a doktori eljárás lefolytatására a jelen szabályzatot és az ahhoz tartozó szabályokat. A doktori eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályai nem alkalmazhatók, a meghozott döntések sem bíróság, sem közigazgatási szerv előtt nem tehetők vitássá.

(4) A doktori eljárásban a kérelmező személyesen jár el: képviselete nem megengedett.

(1) A doktori eljárásban a kérelmező -- a tudományszak megjelölésével -- tudományos munkásságát, teljesítményét, az azt tanúsító tényeket maga tartozik bemutatni és igazolni. A kérelmező más szellemi alkotását sajátjaként nem tüntetheti fel; köteles egyértelműen elkülöníteni saját eredményeit másokétól.

(2) Külföldön szerzett tudományos fokozat vagy tudományos cím honosításaként a doktori cím nem ítélhető oda.

(1) Sem a kérelmező, sem más nem befolyásolhatja a doktori ügyben eljáró testületeket és személyeket véleményük kialakításában, illetőleg döntésük meghozatalában.

(2) A doktori eljárásban a közreműködők érdek nélkül, pártatlanul, elfogulatlanul, kizárólag tudományos ismereteik és meggyőződésük alapján járnak el.

(3) A Doktori Tanácsot érdemi döntésének meghozatalában bíróság vagy közigazgatási szerv döntése, illetőleg fegyelmi határozat nem köti.

(1) A doktori eljárás -- az eljáró testületek zárt tanácskozása kivételével -- nyilvános. A nyilvánosság kivételesen korlátozható, ha az titokvédelmi okból indokolt.

(2) A doktori eljárás írásban és szóban folyik: a szóbeli eljárásról írásbeli feljegyzést, jegyzőkönyvet, összefoglalót kell készíteni és az iratokhoz mellékelni.

(3) A doktori ügyben eljáró testületek tagjai akkor jogosultak szavazásra, ha az ülésen az ügy tárgyalásakor mindvégig jelen vannak.

(1) Az odaítélt doktori cím nem vonható vissza, kivéve, ha utóbb megállapítható, hogy az odaítéléskor a kérelmező egészben vagy részben, ismeretei szerint is, más szellemi alkotását sajátjaként mutatta be, és ezzel a doktori ügyben eljárókat megtévesztette vagy tévedésben tartotta.

(2) Aki bíróság közügyektől való eltiltó ítéletének hatálya alatt áll, doktori címét nem használhatja, az abból eredő jogokat nem gyakorolhatja, kötelezettségeit nem teljesítheti.

(2) A doktori eljárásban személyében egyedül jár el külön meghatározott ügyekben:

(3) A doktori eljárásban az igazgatási és végrehajtási feladatokat az MTA Doktori Tanácsának Titkársága látja el.

(1) A Doktori Tanács 25 tagú. A Doktori Tanácsnak az MTA minden tudományos osztálya részéről legalább két tagja van. Ugyanez irányadó a Doktori Tanács póttagjaira is.

(2) A Doktori Tanács tagjait és póttagjait az MTA közgyűlése választja három évre. A tagok egymást követő időszakokban egyszer újraválaszthatók.

(3) A Doktori Tanács póttagjait az előző bekezdésekben írt módon és számban kell megválasztani. A póttagság a tagsággal azonos időtartamra szól.

(4) Ha a Doktori Tanács tagja lemond, két hónapnál hosszabb ideig akadályoztatott feladata ellátásában, vagy meghal, helyette a Doktori Tanács elnöke az MTA tudományos osztálya szerint illetékes póttagot kéri fel - a megbízás időtartamának megjelölésével - a közreműködésre.

A Doktori Tanács tagjainak és póttagjainak személyére - az MTA tudományos osztályainak véleménye alapján - jelölőbizottság tesz javaslatot az MTA közgyűlésének. A közgyűlés a tagok és póttagok személyéről egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

A Doktori Tanács megválasztása után tagjai közül - titkos szavazással - megválasztja elnökét, társelnökét és titkárát, továbbá megállapítja működési szabályait és ügyrendjét, mint a jelen szabályzathoz tartozó szabályokat.

Ezekben az ügyekben a Doktori Tanács zárt ülésen dönt, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazással: a szavazástól való tartózkodás nem megengedett. Mindegyik tisztségviselőnek és tagnak egyenlő szavazata van.

(2) A Doktori Tanács ülése abban az esetben határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Érvényes döntéshez általában a jelenlévők 50 százalékot meghaladó egynemű szavazata szükséges. A jelen Szabályzatban külön említett esetekben - így pl. a doktori cím odaítéléséhez és visszavonásához - a jelenlévők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.

(3) A Doktori Tanács ülésein az ügyeket előterjesztés alapján tárgyalja.

(1) A Doktori Tanács elnökének hatáskörébe tartozik különösen a tanács ülésének összehívása, az ülés napirendjének megállapítása, az előterjesztők kijelölése, a tanácskozás vezetése, az oklevelek aláírása és ünnepélyes átadása.

(2) A doktori cím megszerzését tanúsító okiratot az elnök - akadályoztatás esetén a társelnök - és a titkár írja alá.

(1) A Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) elnökét és két tagját az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztálya javaslata alapján három évre a Doktori Tanács elnöke bízza meg.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnöke és tagjai jogászok. Ügyrendjüket együttesen határozzák meg és azt a Doktori Tanács hagyja jóvá.

(3) Az Ügyrendi Bizottság kizárólag a doktori eljárás szabályszerűségét vizsgálja, különösen a jelen szabályzatban meghatározott esetekben, azt kifogásoló bejelentés alapján: saját kezdeményezésére nem jár el.

(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha elnöke és két tagja az ülésen jelen van. Döntésüket szótöbbséggel hozzák: a szavazástól való tartózkodás nem megengedett.

(5) Az Ügyrendi Bizottság jogorvoslatként kizárólag az eljárás szabályszerűségéről dönt. Döntése a doktori eljárásban résztvevőkre kötelező.

(6) Az Ügyrendi Bizottság igazgatási-titkársági feladatait az MTA Titkárságának Jogi és Igazgatási Főosztálya látja el.

(1) A doktori cím odaítélését, teljes felelősséggel az MTA tudományos osztályai készítik elő. A tudományszak és tudományág sajátosságainak megfelelő érdemi követelményeket és a vizsgálat módját osztályügyrendjükben maguk állapítják meg. Az osztályügyrendek doktori eljárásra vonatkozó részét az MTA tudományos osztályai és a Doktori Tanács egy-egy képviselőjéből álló eseti bizottság - amelynek titkári feladatait a Doktori Tanács Titkárságának vezetője látja el - készíti el és terjeszti jóváhagyásra a Doktori Tanács elé.

(2) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályai hatáskörébe tartozik tudomány-szakukban különösen

(3) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályának ülése akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele jelen van. Rövid értekezés alapján lefolytatható eljárás engedélyezéséről, a kérelmező tudományos munkásságáról (habitusáról) szóló állásfoglalás, továbbá a doktori cím odaítéléséről szóló javaslat kialakítása érdekében az osztály zárt tanácskozásban, 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal hoz határozatot. Ez akkor pozitív, ha a pontok száma eléri a jelenlévők által adható legnagyobb összpontszám kétharmadát. A hivatalos bírálók és a bíráló bizottság kijelöléséről az ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki javaslatát.

(1) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályának hatáskörébe tartozó szakvéleményt, illetőleg állásfoglalást az osztály tudományágban illetékes tudományos bizottsága készíti elő, vitatja meg előzetesen, és terjeszti elő az osztálynak. Ennek során konkrét vizsgálattal értelmezi és értékeli a kérelmező közleményeit és az azokra történt hivatkozásokat.

(2) A doktori eljárásban az illetékes tudományos bizottság javaslatot tesz a hivatalos bírálók személyére és a bíráló bizottság összetételére.

(3) A tudományos bizottság javaslatának kialakítását célzó vitában a bizottság valamennyi tagja részt vesz, a szavazásban azonban csak a Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdésében felsorolt személyek. Kivételes esetben a tudományos bizottság javaslata alapján, az MTA tudományos osztálya által jóváhagyott két, PhD fokozattal rendelkező tag is szavazásra jogosult.

(4) A tudományos bizottság ülése a doktori eljárásban akkor határozatképes, ha azon a doktori eljárásban szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele jelen van. A tudományos bizottság álláspontját 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal alakítja ki, majd azt írásban érdemben indokolja. A javaslatot támogatónak kell tekinteni, ha a jelenlevők által adható legnagyobb pontszám kétharmadát eléri a szavazatok pontértéke.

(1) A doktori eljárás lefolytatása érdekében a Doktori Tanács eseti szakértői bizottságot hozhat létre akkor, ha az eljárásban való közreműködésre az MTA tudományos osztályának a tudományágnak megfelelő tudományos bizottsága nincs, különösen új tudományterületek esetében, illetőleg, ha több tudományág művelőinek együttműködése szükséges (interdiszciplináris bizottság). Az eseti bizottság az MTA tudományos bizottsága helyett jár el.

(2) Az eseti bizottságok eljárására az MTA tudományos bizottságaira irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Doktori Tanács meghatározott ügycsoportok intézésére is létrehozhat eseti bizottságokat: így különösen eseti bizottságokat hoz létre a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 29. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott feladatának ellátására, a Tudományos Minősítő Bizottságtól átvett tudományos minősítési ügyek érdemi határozattal való befejezése érdekében. E feladatok ellátásának szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(1) A kérelmező tudományos teljesítményének részletes érdemi vizsgálatát - a doktori mű alapján - bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnökből, titkárból, és legalább öt, legfeljebb hét tagból áll.

(2) A bíráló bizottságot a kérelmező munkásságának megfelelő szakemberek közül az MTA illetékes tudományos osztályának javaslata alapján a Doktori Tanács bízza meg.

(3) Ha az érintett szakterületnek megfelelő akadémikus vagy MTA doktora címmel rendelkező személyekből bíráló bizottság nem hozható létre, bíráló bizottsági tagsággal kivételes esetben doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyt is meg lehet bízni. A bíráló bizottságban tagként legfeljebb két, PhD fokozattal rendelkező járhat el.

(4) A bíráló bizottság folytatja le az elbírálásra benyújtott mű nyilvános vitáját, a doktori művet minősíti, és javaslatot terjeszt elő a doktori cím odaítéléséről.

(5) A bíráló bizottság abban az esetben határozatképes, ha annak elnöke, titkára és legalább négy tagja a nyilvános vitán - annak megkezdésétől a vita berekesztéséig - jelen volt.

(1) A doktori eljárásban a kérelmező tudományos tevékenységének vizsgálatát és annak eredményeit - a bíráló bizottság előtt lefolytatható nyilvános vita kivételével - az ügyben eljáró testület számára előterjesztő mutatja be.

(2) Előterjesztő a tudományág szerint illetékes szakember, aki az eljáró testület tagja, ennek hiányában pedig erre felkért szakértő lehet.

(3) Az előterjesztőt a Doktori Tanácsban az elnök, az MTA tudományos osztályán az osztályelnök, a tudományos bizottságban annak elnöke bízza meg a feladat elvégzésével.

(4) A Doktori Tanácsban a doktori ügynek egy, az MTA tudományos osztályán és a tudományos bizottságban két, az eseti (interdiszciplináris) bizottságban legfeljebb három előterjesztője lehet.

(5) A Doktori Tanácsban az előterjesztő a szakmailag illetékes tanácstag. Ha olyan tudományágban nyújtanak be kérelmet a doktori cím megszerzéséért, amelyben a Doktori Tanácsnak egyetlen tagja sem illetékes szakmailag, az ügyet - a Doktori Tanács elnökének felkérésére - szakértő (22. pont) terjeszti elő.

(1) A doktori eljárásban a kérelmező tudományos tevékenységének a nyilvános vitán való bemutatása érdekében, a doktori mű részletes érdemi vizsgálatának és elemzésének elvégzésére hivatalos bírálókat kell megbízni.

(2) A hivatalos bírálók száma háromnál kevesebb nem lehet. A hivatalos bírálókat - szakmai illetékességük szerint - az MTA tudományos osztályának javaslata alapján kell megbízni ugyanazon szempontok alapján, mint amelyek a bíráló bizottságra (19. pont, (3) bekezdés) érvényesek azzal, hogy a hivatalos bírálók közül csak egy lehet PhD fokozattal rendelkező.

(3) Hivatalos bírálóként - különösen indokolt esetben - legfeljebb egy külföldi szakember bízható meg.

(1) A Doktori Tanács elnöke szakértőt bízhat meg abban az esetben, ha a kérelmező tudományos teljesítményének megítélése

az MTA illetékes tudományos osztálya és bizottsága, illetőleg a hivatalos bírálói vélemények alapján nem egyértelmű, s az más módon nem tisztázható.

(2) Ha a Doktori Tanács tagjai között nincs a tudományág szerint megfelelő előterjesztőnek alkalmas tag, akkor a feladat ellátására elsősorban a tudományos osztály tagját, vagy a tudományos bizottság elnökét kell felkérni.

(3) A szakértő személyének kiválasztására a bíráló bizottság tagjára vonatkozó szabályt (19. pont, 3. bekezdés) kell alkalmazni.

(1) A doktori eljárásból ki van zárva, és az érdemi elbírálásban nem működhet közre az, aki

(2) Nem lehet hivatalos bíráló és a bíráló bizottság tagja, aki az eljárás alapjául szolgáló doktori mű által felhasznált bármely munkában a kérelmező társszerzője, vagy a kérelmezővel azonos munkahelyen dolgozik. (ÉRTELMEZÉSEK)

(1) A doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok hiányában az kérelmezheti, aki

(1) A doktori cím megszerzése iránti kérelmet legkorábban az egyetem által odaítélt doktori (PhD) vagy az azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzésétől számított öt év elteltével lehet benyújtani.

(2) Az előző bekezdésben foglalt ötéves várakozási idő alól indokolt esetben az MTA illetékes tudományos osztályának javaslata alapján a Doktori Tanács felmentést adhat.

(3) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelmet a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak adatait tartalmazó beadvánnyal az MTA Doktori Tanácsának Titkárságához kell benyújtani, s abban meg kell jelölni azt a tudományszakot és tudományágat, amelynek művelésében elért eredményeivel kívánja a kérelmező a doktori címet megszerezni.

(5) Az egyetemi végzettséget és a doktori (PhD) vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevelet eredeti példányban be kell mutatni az MTA Doktori Tanácsának Titkárságánál, amely azt tartozik megvizsgálni, és arra vonatkozó megállapítását írásban rögzíteni a doktori ügyben eljáró személyek, illetőleg testületek számára.

(6) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelmet minden év februárjában és szeptemberében lehet benyújtani.

(1) A doktori cím megszerzése iránti kérelemhez olyan doktori művet kell mellékelni, amely önmagában véve is alkalmas a kérelmező eredeti tudományos teljesítményének értékelésére, megítélésére, valamely tudományos kérdés megoldásának bemutatása alapján.

szakmailag megvitatható és értékelhető formában, megfelelő mellékletekkel ellátva,

(4) A doktori mű alapformája az értekezés és az önálló könyv. A rövid értekezés kivételes forma. Az MTA tudományos osztályai - a tudományos bizottságaik előzetes állásfoglalásának figyelembevételével - döntenek arról, hogy a kérelmező által már elért, általánosan elismert, kiemelkedő, nagy hatású tudományos teljesítmények (pl. életmű, tudományos alkotás) alapján, vagy a tudományszakban általános témaművelési mód alapján az egyes esetekben a doktori eljárás lefolytatható-e rövid értekezés alapján.

(5) A doktori mű formájára, terjedelmére irányadó előírásokat az MTA tudományos osztályai állapítják meg.

(6) Ha a doktori műben foglalt eredményeket a kérelmező másokkal együttműködve érte el, és abban saját teljesítménye kétséget kizáróan nem állapítható meg, az MTA osztályának felhívására a kérelmező tartozik a társszerzők nyilatkozatát benyújtani, annak érdekében, hogy kétséget kizáróan elkülöníthető legyen a kérelmező saját teljesítménye.

(1) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelem és mellékletei idegen nyelven is benyújthatók és az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven folytatható le, ha a megjelölt nyelv használatát az MTA illetékes tudományos osztálya megengedte.

(2) A doktori eljárásban tolmács nem alkalmazható. Az eljárásban csak az vehet részt, aki annak nyelvét érti és beszéli.

(1) Ha többen egyazon művel, közös teljesítménnyel kívánnak doktori címet szerezni, a doktori mű létrehozásában való közreműködésük arányát meg kell jelölniük.

(2) Oszthatatlan közös teljesítmény alapján, vagy ha a részesedés aránya nem tisztázott, a doktori cím nem ítélhető oda.

(3) Minden pályázó külön készíti el összefoglalóját. Az együttes, vagy külön védés lehetőségéről a Doktori Tanács dönt.

(1) Ugyanaz a mű ismételten nem szolgálhat a doktori cím megszerzésére irányuló eljárás alapjául.

(2) Nem lehet eljárást kezdeményezni ugyanazzal a művel, amelyet tudományos fokozat megszerzésére már felhasználtak.

Ha a kérelem hiányos - nem felel meg a jelen szabályzat 25. pontjának (4)-(5) bekezdésében felsorolt valamennyi követelménynek - a hiányok pótlására az MTA Doktori Tanácsának Titkársága tartozik felhívni a kérelmezőt. Ha a hiánypótlásra való felhívásnak a kérelmező a felhívás kézbesítésétől számított három hónapon belül nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. E formai okból hozott megszüntető határozat nem akadálya annak, hogy a kérelmező bármikor új doktori eljárás lefolytatását kérje, azonban az új eljárás díját be kell fizetnie, a korábbiét pedig nem igényelheti vissza.

A kérelmező a doktori eljárás lefolytatására benyújtott kérelmét az eljárás bármely szakaszában külön indoklás nélkül visszavonhatja. A kérelem visszavonása alapján az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának vezetője az eljárást megszünteti. A megszüntetés napjától számított két éven belül új doktori eljárásra nem kerülhet sor. A befizetett eljárási díj visszafizetését a kérelmező nem igényelheti.

(1) Ha a doktori eljárás lefolytatásának formai akadálya nincs, a Doktori Tanács elnöke a kérelmet és mellékleteit a kérelmező tudományos tevékenységének és a benyújtott mű tárgya alapján az MTA tudományszak szerint illetékes tudományos osztályának küldi meg.

(2) A tudományszak szerinti illetékesség az MTA tudományos osztályának, a tudományág szerinti illetékesség az MTA tudományos bizottságának illetékességét jelenti. Az MTA tudományos osztályait és azok tudományos bizottságait a tudományági illetékesség megjelölésével a 3. számú melléklet sorolja fel.

(1) Az MTA tudományos osztálya a kérelmet abból a szempontból vizsgálja meg, hogy annak alapján elvileg melyik tudományszakban és tudományágban bírálható el a kérelem, a kérelmező helyesen jelölte-e meg azt a tudományágat, amelyben a doktori címet megszerezheti. Erről a következő döntések hozhatók:

(2) Ha a kijelölt tudományos bizottság (32. pont /1/ bek. a/) az ügyben illetéktelenségét állapítja meg, az MTA tudományos osztálya vagy másik tudományos bizottságához továbbítja a kérelmet, vagy a tudományos bizottsági feladatoknak az adott ügyben való ellátására eseti szakértői bizottság létrehozását javasolja (18. pont (1) bek.) a Doktori Tanácsnak. Eseti szakértői bizottságot kell megbízni akkor is, ha az adott ügy vitelére alkalmas bizottság nyilvánvalóan nincs, vagy ha a másodszorra kijelölt bizottság is illetéktelenségét állapította meg.

(3) Ha az MTA azon tudományos osztálya állapítja meg illetéktelenségét, amelyhez egy másik osztály javaslatára került, a kérelmet (32. pont /1/ bek. b/), az ügyet a Doktori Tanács elé terjeszti. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az MTA tudományos osztálya szerint egyáltalán nincs illetékes osztály az adott ügyben a doktori eljárásban való közreműködésre (32. pont /1/ bek. c/).

Az illetékesség az eljárásra bocsátást követően nem vizsgálható. Annak a tudományágnak a megjelölése, amelyben a kérelmező a doktori címet megszerezheti, az eljárásra bocsátás után nem változtatható meg.

(1) Azokban az ügyekben, amelyekben az eljárásban való közreműködésre az MTA tudományos osztályai illetékességüket kizárták (32. pont /3/ bekezdés), a Doktori Tanács elnöke egyeztető megbeszélést folytat az érintett osztályok elnökeivel és szakértői véleményt kérhet eseti megoldás kialakítása végett. Ha ennek során sem állapítható meg az, hogy melyik tudományágban bírálható el a kérelem, és az eljárásban az MTA-nak melyik tudományos osztálya járhat el, a Doktori Tanács megállapítja, hogy az eljárás lefolytatására nincs mód és ezért az eljárásra bocsátást megtagadja.

(2) A Doktori Tanács az eljárás lefolytatását abban az esetben is megtagadja, ha arra a doktori eljárásban használni kívánt nyelven - az MTA illetékes tudományos osztálya szerint - nincs mód.

(3) Az eljárás megtagadásáról szóló határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a felkért hivatalos bírálók közül öten nem vállalják a bírálati vélemény elkészítését - függetlenül az általuk megjelölt indoktól - a kérelmező személyi alkalmasságát ismételten tárgyalni kell.

(1) A doktori kérelemről először - az előterjesztők írásban benyújtott és szóban előadott szakvéleménye alapján - az MTA illetékes tudományos bizottsága foglal állást. Az állásfoglalás három részből áll:

Az állásfoglalást az MTA illetékes tudományos osztályának és az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának kell megküldeni.

(2) A kérelmező tudományos munkásságának értékelését a jelen szabályzat 1. szakasz (1) bekezdése b/ és c/ pontjában foglaltak és az osztályügyrendek (16. pont (1) bekezdés) alapján kell elvégezni, különös tekintettel a kérelmező azon tudományos eredményeire, amelyek rangos - tudományszaktól függően nemzetközi, illetőleg hazai - folyóiratokban, egyéb kiadványokban megjelentek, és külön kell értékelni az azokra való hivatkozásokat is.

(3) Ha a kérelmező szakmai tevékenységének alapos megismeréséhez szükséges, a bizottság meghallgathatja a kérelmezőt, felkérheti, hogy előadásban ismertesse tudományos munkásságát, illetőleg főbb önálló tudományos eredményeit, továbbá kutatóhelyet kereshet meg írásbeli információszerzés céljából.

(1) Az MTA tudományos osztálya - illetékes bizottságának javaslata alapján - megvizsgálja a kérelmező tudományos munkásságát és arról érdemben indokolt állásfoglalást nyújt be a Doktori Tanácshoz. A kérelmező tudományos munkásságának értékelése során - ügyrendjének megfelelően, tudománymetriai szempontok figyelembevételével is - értékeli a kérelmező közleményeit, különös tekintettel az önálló és a társszerzőkkel készített közleményekre, és az azokra történt hivatkozásokat. Vizsgálja továbbá a kérelmezőnek a tudományos utánpótlás képzésében és a hazai tudományos közéletben betöltött szerepét, valamint - tartósan külföldön tartózkodó kérelmező esetében - a hazai kutatóhelyekkel való kapcsolatát.

Állásfoglalása kialakítása során az osztály a kérelmező doktori művét részleteiben nem vizsgálja, kivéve azt az esetet, ha az nyilvánvalóan nem felel meg a doktori tudományos munka általánosan elvárható ismérveinek.

(2) A Doktori Tanács a kérelemhez tartozó iratok, az MTA illetékes tudományos bizottságának javaslata és az illetékes tudományos osztály állásfoglalása alapján először a kérelmező személyi alkalmasságáról (Doktori Szabályzat 1. pont (1) bekezdés) dönt. A Doktori Tanács erről titkos szavazással hozza meg határozatát. A személyi alkalmasság megítélése abban az esetben pozitív, ha az ülésen jelenlévők kétharmada támogatja a kérelmet. Ennek hiányában a kérelmet elutasítja.

(3) Ha a Doktori Tanács engedélyezi az eljárás lefolytatását, egyidejűleg - az MTA illetékes osztálya javaslatának megfelelően - megbízza a hivatalos bírálókat és a bíráló bizottságot, s erről a kérelmezőt értesíti. Az eljárás lefolytatásának engedélyezése a doktori művet nem minősíti.

(4) Ha a Doktori Tanács a kérelmező személyi alkalmasságát pozitívan ítéli meg, azonban a doktori vitára bocsátást nem engedélyezi (Szabályzat 40. pont), az e határozat meghozatalától számított öt éven belül benyújtott ismételt kérelem esetén a személyi alkalmasságot nem kell vizsgálni.

(5) Ha a Doktori Tanács a kérelmező személyi alkalmasságát negatívan ítéli meg, az e határozat meghozatalától számított három éven belül a kérelmező újabb doktori eljárást nem kezdeményezhet.

(6) A személyi alkalmasság hiányát megállapító határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.

(1) A kérelmező elfogultságra vagy összeférhetetlenségre (23. pont) hivatkozással kifogásolhatja a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság tagjai személyéről szóló határozatot, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogást az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának kell bejelenteni. E határidő elteltével kifogás nem nyújtható be.

(2) Kifogás esetén, annak megalapozottságáról és a kizárásról az Ügyrendi Bizottság dönt.

(1) A hivatalos bíráló, a bíráló bizottság tagja elfogultságra vagy összeférhetetlenségre (23. pont) hivatkozással megtagadhatja az eljárásban való közreműködést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, vagy más méltányolható okból azt visszautasíthatja. Ebben az esetben a hivatalos bírálatra, illetve bíráló bizottsági tagnak mást kell kijelölni.

(2) Az előző bekezdésben és a 37. pont (1) bekezdésében megjelölt határidő letelte után a Doktori Tanács megbízást ad a hivatalos bírálati vélemény elkészítésére.

(1) A hivatalos bírálóknak a doktori művet az MTA Doktori Tanácsának Titkársága megküldi. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha igénylik, az ügyben rendelkezésre álló iratokat megtekinthessék.

(2) A hivatalos bírálók megbízatásuk kézhezvételétől számított három hónapon belül tartoznak véleményüket írásban benyújtani az MTA Doktori Tanácsának Titkárságához. A határidőt - a hivatalos bíráló kérelmére - a Doktori Tanács elnöke egyszer, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Ha a határidő eltelik, és a hivatalos bíráló véleményét nem nyújtja be, a Doktori Tanács elnöke 15 napon belül visszavonja a megbízást, egyben új hivatalos bírálót bíz meg, az MTA illetékes osztálya által megjelölt személyek közül.

(3) A hivatalos bíráló véleményében - a kérelem 25. pont (4) g./ és h./ szerinti melléklete alapján - részletesen értékeli a doktori mű tudományos eredményeit és hiányosságait, hogy az hiteles adatokat tartalmaz-e, és ennek alapján nyilatkozik arról, hogy a nyilvános vita kitűzését, továbbá a mű elfogadását vagy elutasítását javasolja. Elfogadást akkor kell javasolni, ha a bíráló bizonyítottnak látja, hogy a kérelmező a doktori cím odaítélésének a jelen szabályzat 1. pont (1) c./ szerinti feltételét kielégíti. Feltételes javaslat nem tehető.

(4) A hivatalos bírálói véleményeket a kérelmezőnek meg kell küldeni, aki a véleményekben foglaltakra írásban köteles válaszolni.

A Doktori Tanács a hivatalos bírálók véleménye alapján dönt a doktori vitára bocsátásról.

(2) Ha a Doktori Tanács nem engedélyezi a vita lefolytatását, a doktori kérelmet elutasítja. E határozat meghozatalától számított három éven belül a kérelmező újabb doktori eljárást nem kezdeményezhet.

(3) A doktori vitára bocsátást megtagadó határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.

(1) A doktori művet és a hivatalos bírálói véleményeket a bíráló bizottság valamennyi tagjának legkésőbb a nyilvános vitát megelőzően 15 nappal a Doktori Tanács Titkársága tartozik megküldeni.

(2) A doktori eljárásra bocsátott művet az MTA Doktori Tanácsának Titkársága az MTA Könyvtárában és egy - az illetékes osztály által kijelölt szakkönyvtárban helyezi el, a vita előtt legalább 30 nappal, hogy az bárki számára megismerhető legyen.

(1) A nyilvános vitára bocsátott doktori művel, illetőleg az abban foglalt tudományos tétellel szemben megfelelő érveléssel - előzetesen írásban, vagy a nyilvános vita során szóban - bárki szakmai kifogást támaszthat (érdemi kifogás).

(2) Ha a bíráló bizottság tagjának fenntartása van az elbírálás tárgyát képező tudományos eredményekkel kapcsolatban, azt érdemi kifogásként tartozik legkésőbb a nyilvános vitán írásban előterjeszteni.

(1) A doktori vita - kivételes esetektől eltekintve - nyilvános. A nyilvános vita helyét és időpontját az MTA Doktori Tanácsának Titkársága tűzi ki, s azt megelőzően harminc nappal hirdetőtábláján meghirdeti; az MTA illetékes tudományos osztálya és tudományos bizottsága tagjainak, valamint az érintett egyetemeknek és kutatóintézeteknek arra meghívót és összefoglalást küld. Mások meghívásáról a kérelmező gondoskodhat.

(2) A nyilvános vita abban az esetben tartható meg, ha a határozatképes bíráló bizottság (19. pont, (5) bek.) előtt a kérelmező és a hivatalos bírálók megjelentek. A vita megtartásának nem akadálya, ha a hivatalos bírálók közül egy hiányzik, kivéve ha a hiányzó bíráló negatív véleményt adott. Amennyiben a negatív véleményt adott bíráló a vitán nem jelenik meg, és kellő módon nem indokolja távolmaradását, helyette új bíráló kérhető fel.

(1) A nyilvános vitán a kérelmező tudományos eredményeinek lényegét szabad előadásban ismerteti.

(2) A nyilvános vita során bárki elmondhatja véleményét a kérelmező doktori művéről, annak tudományos tételeiről. A vita akkor zárható le, ha hozzászólásra további jelentkező már nincs.

(3) A nyilvános vita során a kérelmezőnek érdemi választ kell adnia valamennyi érdemi kifogásra, a hivatalos bírálóknak pedig nyilatkozniuk kell arról, hogy a véleményükre adott választ elfogadják-e.

(4) A bíráló bizottság a javaslattételről a nyilvános vita után zárt tanácskozásban, titkos szavazással 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal dönt. A bíráló bizottság valamennyi tagját azonos szavazati jog illeti meg. A doktori cím odaítélését abban az esetben javasolhatja, ha a pontok száma eléri a jelenlevők által adható legnagyobb pontszám kétharmadát.

(5) A bíráló bizottság javaslatában értékeli a kérelmező doktori művében foglalt teljesítményét - ide értve a nyilvános vita során előadott válaszait is - és állást foglal: javasolja-e a doktori cím odaítélését vagy nem. A nyilvános vitáról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a bíráló bizottság javaslatának indokolását is.

(6) A bíráló bizottság állásfoglalását a vitán nyilvánosan közli, és azt tételesen indokolja.

(1) A bíráló bizottság állásfoglalását - írásba foglalt indoklásával együtt - a Doktori Tanács Titkárságának a vitát követő 3 napon belül adja át. Azt a titkárság haladéktalanul átadja az MTA illetékes tudományos osztályának.

(2) Az MTA illetékes tudományos osztálya megvizsgálja a bíráló bizottság állásfoglalását; ha azzal egyetért egyetértését, ellenvetése esetén írásbeli indoklással ellátott eltérő véleményét közli a Doktori Tanáccsal.

(1) A Doktori Tanács a bíráló bizottság javaslatának, és az MTA illetékes tudományos osztálya véleményének mérlegelésével, titkos szavazással határoz a doktori cím odaítéléséről.

(2) A doktori cím odaítélését megtagadó határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a Doktori Tanács a doktori címet nem ítéli oda, e határozat meghozatalától számított három éven belül a kérelmező újabb doktori eljárást nem kezdeményezhet.

(1) A doktori eljárás során bárki - írásba foglalt és indoklással ellátott - kifogást jelenthet be jogszabálysértés, vagy eljárási szabálysértés miatt a Doktori Tanácshoz, vagy az Ügyrendi Bizottsághoz. Eljárási kifogásról az Ügyrendi Bizottság dönt.

(2) A kifogásnak helyt kell adni, ha a jogszabálysértés vagy az eljárási szabálysértés kihatással lehet vagy volt az érdemi döntésre. Érdemi határozattal befejezett doktori ügyben a határozat meghozatala után 15 nap elteltével eljárási kifogás nem terjeszthető elő.

(3) Eljárási kifogás esetén újabb döntés a kifogás elbírálása után hozható.

(4) Tudományos tétel, vagy teljesítmény érdemi értékelése tárgyában eljárási kifogásnak nincs helye.

(5) Az eljárás valamely cselekményének szabályosságát vagy szabálytalanságát megállapító döntés nem tekinthető állásfoglalásnak valamely tudományos eredmény szakmai értékét illetően.

(1) Ha a kérelmező az eljárás során elhalálozik, de a rendelkezésre álló adatokból tudományos teljesítménye megítélhető, az eljárást érdemi döntéssel kell befejezni. Ebben az esetben - ha nyilvános vitára nem kerülhet sor - a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

(1) Ha az odaítélt doktori címet, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatot (1. pont, (2) bek.) annak jogosultja úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy művében hamis, illetőleg hamisított adatokat használt és a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette, vagy tévedésben tartotta, a cím visszavonható. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él.

(2) A doktori cím visszavonása iránti eljárást bárki kezdeményezheti, ha az (1) bekezdésben foglaltakat igazolja vagy valószínűsíti. Ha az ügyben jogerős bírói ítéletet hoztak, annak helytállóságát vélelmezni kell, azonban azzal szemben a tudományos tételek, illetőleg a tények további értelmezésének, bizonyításának van helye.

(3) A doktori cím visszavonása iránti eljárásban szakértő bízható meg, és meg kell hallgatni az érdekeltet. A Doktori Tanács elnöke köteles az MTA illetékes tudományos osztályának és az Ügyrendi Bizottságnak határozatát kérni arról, hogy az (1) bekezdésben foglaltak ténylegesen megállapíthatók-e a címet szerzettről. Ha ez nem kétséges, a doktori cím (fokozat) visszavonásáról a Doktori Tanács dönt. Ha az érdekelt meghallgatása az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem lehetséges, a Doktori Tanács e meghallgatás mellőzésével is jogosult érdemi döntéshozatalra.

(4) A Doktori Tanács ülésén a doktori cím visszavonása ügyében előterjesztő az Ügyrendi Bizottság elnöke.

(5) Akitől a Doktori Tanács a doktori címet (illetőleg a tudomány/ok/ doktora fokozatot) visszavonta, azt újabb eljárásban nem szerezheti meg.

(1) A doktori eljárás adatairól és a Doktori Tanács határozatairól az MTA Doktori Tanácsának Titkársága nyilvántartást vezet. A doktori cím megszerzéséért benyújtott művek címét, adatait, továbbá a megszerzett doktori cím birtokosait - művükre utaló adatokkal - az MTA Doktori Tanácsának Titkársága az Akadémiai Értesítőben teszi közzé.

(2) A doktori cím megszerzése érdekében benyújtott mű tartalmáról belföldi és külföldi kutatóknak tájékoztatást lehet kiadni.

(3) A nyilvántartás személyiségi jogokat nem érintő adatairól kérésre tájékoztatást lehet szolgáltatni.

(4) A kérelmező a doktori ügyében keletkezett iratokba bármikor jogosult betekinteni.

(1) Az elbírálásra benyújtott doktori mű és az arról készített hivatalos bírálói vélemények és a kérelmező válaszának egy példányát az MTA Kézirattárában kell elhelyezni. Ezekről az MTA Könyvtára az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának iratkezelési szabályzata alapján ad tájékoztatást.

(2) A Tudományos Minősítő Bizottság által kiadott, tudományos fokozatokról szóló oklevelekről hiteles másolatot a jogosultnak a Doktori Tanács adhat ki.

(1) A doktori eljárásban díjazás illeti meg a szakértőt, a hivatalos bírálót és a bíráló bizottság tagjait. A díjazás mértékét és az eljárási díjakat az MTA Főtitkára állapítja meg.

A jelen Szabályzat módosításait - egységes szerkezetben az 1995. január 19-20-i ülésén elfogadott Szabályzattal - az MTA Közgyűlése 2002. november 4-i ülésén fogadta el. Rendelkezéseit 2003. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

A szabály helyes értelmezése, az azonos munkahely fogalma - 23. pont első bekezdésével összhangban - a közvetlen munkatársi kapcsolatot jelenti, illetőleg az azonos munkaszervezeti egységet. Azonos munkahelyen dolgozik az eljárásból kizárt személlyel aki ugyanannak a tanszéknek, a tanszéken belül működő kihelyezett tanszéki kutatócsoportnak, illetőleg ugyanannak az intézeti osztálynak, kutatócsoportnak a tagja. Önmagában nem kizáró ok az, ha a hivatalos bíráló, illetőleg a bíráló bizottság tagja és a kérelmező ugyanannak az intézetnek (egyetemnek, kutatóintézetnek) az alkalmazottja. Kivételesen, - ha az eljárás másként nem folytatható le - az ügyben eljárhat az is, aki a kérelmezővel azonos karon, illetőleg tudományos intézetben dolgozik, de ebben az esetben is kizárt az eljárásból az, aki közvetlen munkatársi, illetőleg főnök- és beosztotti viszonyban áll a kérelmezővel.

A kérelmező tudományos publikációjának jegyzéke az alábbi adatokat tartalmazza:

a) tudományos könyvek (címe, megjelenés helye, ideje, kiadó neve, oldalszám)

b) atlaszok, térképek (címe, megjelenés helye, ideje, kiadó neve, oldalszám)

e) egyetemi tankönyvek, egyetemi jegyzetek (címe, megjelenés helye, ideje, kiadó neve, oldalszám)

i) intézeti jelentések, az értekezés témaköréből (címe, megjelenés helye, ideje, oldalszám)

j) nemzetközi konferenciák kiadványai (címe, megjelenés helye, ideje, oldalszám)

A benyújtandó publikációs listában a fenti struktúra szerint először az egyszerzős műveket, majd a társszerzős műveket kell megadni.

A kérelmező tudományos publikációira való hivatkozások jegyzéke a következőket tartalmazza:

Tudományos eredményeire történő nyomtatásban megjelent független hivatkozás. Független a hivatkozás, ha az idéző és az idézett közleménynek nincs közös szerzője (Az idéző és az idézett közlemény címe, szerzője, a hivatkozó folyóirat, könyv neve, illetve címe, évfolyam, oldalszám)

b) a II. részben az elvégzett vizsgálatok, kísérletek rövid leírását, a feldolgozás módszereit a források feltárását, illetőleg felhasználását,

c) a III. részben a tudományos eredmények rövid összefoglalását, azok hasznosítását, illetve a hasznosítás lehetőségeit. Hasznosítás lehet: az eredmények közvetlen vagy közvetett gyakorlati alkalmazása, illetőleg a tudományág fejlődésének elősegítése vagy más tudományág új ismeretekkel való gyarapítása,

e) közös kutatómunka eredményeinek felhasználásával készült értekezés vagy nyomtatott mű esetén minden pályázó külön készíti el összefoglalóját, ezekben részletesen és pontosan ismerteti a munkában kifejtett saját munkásságát. A összefoglalót a pályázónak előzetesen láttamoztatnia kell a közös kutatómunkában részt vevőkkel, akiknek egyúttal nyilatkozniuk kell arról is, hogy a tézisekben ismertetett eredményeket a pályázó eredményeinek ismerik-e el.

A Doktori Tanács a cím odaítéléséről szavazással dönt. Ha a szavazás eredménye eltér az illetékes tudományos osztály véleményétől, vagyis

- az osztály javasolja a cím odaítélését és a Doktori Tanács az ügyben negatívan szavaz,

- az osztály nem javasolja a cím odaítélését és a Doktori Tanács az ügyben pozitívan szavaz;

a Doktori Tanácsnak az ügyben hozott határozata közbenső határozat, tehát nem tekinthető véglegesnek. Ebben az esetben a Doktori Tanács a végleges határozat meghozatala előtt egyezteti álláspontját az illetékes tudományos osztályéval. Ez úgy történik, hogy a Doktori Tanács elnöke megkeresi az illetékes tudományos osztály elnökét, azért, hogy tájékoztassa a Doktori Tanács által hozott nem végleges határozatról és annak indokairól. Az egyeztetés során a tudományos osztály véleményét megváltoztathatja, vagyis elfogadhatja a Doktori Tanács határozatát, s ezzel a Doktori Tanács határozata véglegessé válik.

Amennyiben a kétféle állásfoglalás összevetéssel egységesen nem értelmezhető, a véleményeltérés kiküszöbölése érdekében, a kérelmező tudományos eredményeinek értékelésére - a mű, illetőleg a munkásság megítélése céljából - szakértőt vagy szakértőket kell felkérni. A szakértőket az osztály javasolja.

A szakértői vélemények beérkezése után a Doktori Tanács újra tárgyalja az ügyet és az összes körülmény mérlegelésével dönt a cím odaítéléséről. Ebben az eljárásban döntése végleges: a határozat értelemszerűen vagy eltér a tudományos osztályétól, vagy megegyezik azzal; e döntéshozatal során a Doktori Tanácsot formailag az osztály véleménye nem köti.

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

A tudomány kandidátusa és a tudomány doktora fokozatok megszerzésének lezárása
(nem releváns, elévülőben)

2. sz. melléklet

Kérelem a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos cím megszerzése érdekében az eljárás lefolytatására

3. sz. melléklet

Az MTA tudományos osztályai és azok tudományos bizottságai a tudományági illetékesség megjelölésével

Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Irodalomtudományi Bizottság
Klasszika-Filológiai Bizottság
Művelődéstörténeti Bizottság
Néprajzi Bizottság
Nyelvtudományi Bizottság
Orientalisztikai Bizottság
Színház- és Filmtudományi Bizottság
Zenetudományi Bizottság

Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Filozófiai Bizottság
Művészettörténeti Bizottság
Ókortörténeti Bizottság
Pedagógiai Bizottság
Pszichológiai Bizottság
Régészeti Bizottság
Történettudományi Bizottság
Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottság

Matematikai Tudományok Osztálya
Doktori Bizottság
    Informatika- és Számítástudományi Bizottság
    Matematikai Bizottság
    Operációkutatási Bizottság

Agrártudományok Osztálya
Agrár-közgazdasági Bizottság
Agrárműszaki Bizottság
Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottság
Állatorvos-tudományi Bizottság
Erdészeti Bizottság
Gyepgazdálkodási Bizottság
Kertészeti Bizottság
Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság
Növénynemesítési Bizottság
Növénytermesztési Bizottság
Növényvédelmi Bizottság
Talajtani és Agrokémiai Bizottság

Orvosi Tudományok Osztálya
I. számú Doktori Bizottság
    atherosclerosis-thromboembolia-keringés,
    eü-szervezés,
    gastroenterológia-hepatológia,
    mikrobiológia-járványügy,
    népegészségtudomány,
    nephrológia,
    pulmonológia,
    sporttudomány,
    urológia
II. számú Doktori Bizottság
    dermatológia,
    gyógyszerésztudomány,
    gyógyszerkutatás,
    immunológia-haematológia,
    mozgásszervek,
    onkológia,
    orvosi genetika,
    pathológia,
    radiológia
III. számú Doktori Bizottság
    endokrinológia- anyagcsere,
    érzékszervek,
    idegtudomány,
    neurológia,
    psychiátria,
    reproduktív rendszer

Műszaki Tudományok Osztálya
Akusztikai Komplex Bizottság
Anyagtudományi és Technológiai Bizottság
Áramlás- és Hőtechnikai Bizottság
Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság
Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottság
Elektrotechnikai Bizottság
Energetikai Bizottság
Építészettörténeti és Elméleti Bizottság
Építészettudományi Bizottság
Gépszerkezettani Bizottság
Informatikai Bizottság
Közlekedéstudományi Bizottság
Metallurgiai Bizottság
Szál- és Rosttechnológiai Bizottság
Szilárd Testek Mechanikája Bizottság
Távközlési Rendszerek Bizottság
Településtudományi Bizottság
Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság

Kémiai Tudományok Osztálya
Kémia Doktori Tudományos Bizottság
    analitikai kémia,
    anyagtudomány és -technológia,
    biomolekuláris kémia,
    elektrokémia,
    élelmiszertudomány és -technológia,
    elméleti kémia,
    fizikai kémia,
    gyógyszerkémia és -technológia,
    határfelületi kémia,
    kémiai informatika,
    környezeti kémia,
    makromolekuláris kémia és technológia,
    műszaki kémia,
    radiokémia,
    szerkezeti kémia,
    szerves kémia,
    szervetlen kémia

Biológiai Tudományok Osztálya
Általános Mikrobiológiai Bizottság
Antropológiai Bizottság
Biofizikai Bizottság
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottság
Botanikai Bizottság
Genetikai Bizottság
Hidrobiológiai Bizottság
Immunológiai Bizottság
Környezet és Egészség Bizottság
Neurobiológiai Bizottság
Növényélettani Bizottság
Ökológiai Bizottság
Sejt- és fejlődésbiológiai Bizottság
Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottság
Zoológiai Bizottság

Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Állam- és Jogtudományi Tudományos Bizottság
Hadtudományi Tudományos Bizottság
Közgazdaságtudományi (összevont) Tudományos Bizottság
Közigazgatás-tudományi Tudományos Bizottság
Nemzetközi tanulmányok Tudományos Bizottság (a doktori eljárásban az osztályhatározat szerint meghatározott személyekkel kiegészülve)
Politikatudományi Tudományos Bizottság
Regionális Tudományos Bizottság
Szociológiai Tudományos Bizottság (és demográfiai doktori ügyekben a Demográfiai Tudományos Bizottsággal összevonva)

Földtudományok Osztálya
Bányászati Ergonómiai- és Bányaegészségügyi Tudományos Bizottság (az V. és X. osztály közös bizottsága)
Bányászati Tudományos Bizottság
Földrajz I. Tudományos Bizottság (társadalomföldrajz)
Földrajz II. tudományos Bizottság (természetföldrajz)
Földtani Tudományos Bizottság
Földtudományi Komplex Tudományos Bizottság
Geodéziai Tudományos Bizottság
Geofizikai Tudományos Bizottság
Geokémiai és Ásvány-Kőzettani Tudományos Bizottság
Geonómiai Tudományos Bizottság (a X. és XI. osztály közös bizottsága)
Hidrológiai Tudományos Bizottság (a VI. és X. osztály közös bizottsága)
Meteorológiai Tudományos Bizottság
Paleontológiai Tudományos Bizottság

Fizikai Tudományok Osztálya
Doktori Bizottság
    Atom- és Molekulafizikai Bizottság
    Biofizikai Bizottság
    Csillagászati és Űrfizikai Bizottság
    Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság
    Magfizikai Bizottság
    Részecskefizikai Bizottság
    Statisztikusfizikai Bizottság
    Sugárvédelmi, Környezetfizikai és Reaktorfizikai Bizottság
    Szilárdtestfizikai Bizottság

ALAPELVEK	AZ ELJÁRÓ SZERVEZET	A DOKTORI ELJÁRÁS	JOGORVOSLAT ÉS KÜLÖNLEGES ELJÁRÁS	VEGYES RENDELKEZÉSEK	ÉRTELMEZÉSEK
MELLÉKLETEK